145665. lajstromszámú szabadalom • A szögmérőt helyettesítő eszköz és ilyennel felszerelt mérnöki műszerek
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.665. SZÁM 42. c. 1—4. OSZTÁLY — NE—190. ALAPSZÁM A szögmérőt helyettesítő eszköz és ilyennel felszerelt mérnöki műszerek Négyessy László matematikus, Hanságnagyerdő A bejelentéi napja: 1956. június 14. A találmány szögmérőt helyettesítő eszközre és az azzal felszerelt mérnöki, főleg szög- vagy magasságmérő műszerekre vonatkozik, melyekkel a mérés egyszerűbben és pontosabban végezhető, mint az eddigi -műszerekkel. A találmány szerinti eszköz (1. ábra), melyet az önként választott nomenklatúrával zögmérőnek nevezek, tetszőleges anyagból készült, a térnegyedeknek megfelelő olyan, a tízes számrendszerben beosztott oldalakból alkotott derékszögű egyenlőszárú háromszög-pár alkotta háromszög, aholis a derékszög a rendszer kezdőpontjában, a mérendő szög csúcsában van. Ha az egyik (alap-) befogót a meghatározandó szöget bezáró egyik irányba állítjuk, akkor a másik irányban képzett egyenessel a háromszög átmérőjén kimetszett pontból az alapirányra bocsátott merőleges olyan, a szögre jellemző (általam ,,zög"-nek nevezett) értéket ad, amelyet az egységből kivonva, a fenti merőleges talppontja és a szög csúcsánál levő kezdőpont közötti távolságot adja. így a fenti szöget bezáró második irány (1. ábra), mint u átfogó és a fent jellemzett, együttesen 1-et kiadó két z és v oldalak Mivel pedig z-t a találmány szerinti eszközzel közvetlenül mérhetjük, v-t és u-t pé§ig a v = 1 — z és u = z2 + v 2 egyszerű összefüggésekből számíthatjuk, a zögmérővel a fenti szögmértani kifejezések értékeit táblázatok használata nélkül, közvetlenül meghatározhatjuk. Ha pedig az 1. ábrán a beosztásos derékszögű egyenlőszárú háromszögön túl is figyelembe vesszük a beosztásos (pl. milliméter-papír) mezőt, akkor az egységsugarú kör ismert összefüggéseinek megfelelően az a szög sinusa, cosinusa, tangense és cotangense is közvetlenül lemérhető és aránypárokkal kiszámítható. A találmány szerinti eszköz feleslegessé teszi a trigonometriai táblázatokat és feleslegessé teszi a fokoknak, perceknek, másodperceknek tizedekké, századokká való átalakítását. Ennek több előnye van. Míg a szögmérés pontosságának fokozása a mai gyakorlat szerint csupán tárcsának forgatásával azt a derékszögű háromszöget alkotják, amelynek a szöggel szembenfekvő z befogóját mérjük ahelyett, hogy a szöget fokokkal, percekkel és másodpercekkel határoznánk meg. Az 1. ábrán két térnegyednek, megfelelő két derékszögű háromszög áll egymásnak háttal. A vízszintes két befogó a kezdő 0 ponttól kiindulva 100 beosztással van ellátva, amelyek mindegyike az egység egy-egy századrészét jelenti. A függőleges — ábránkon a két háromszögnek közös — befogó 100 beosztása a háromszögek átfogójára vetítve látható, ahol tehát egy függőleges beosztásnak feHén ]/ 2 beosztac -iir ssYÚ^dg felel meg. Ha tehát valamely a" szögre jellemző aA zögértékét meg akarjuk határozni, a 0 pontból meghúzzuk az alappal a szöget bezáró u egyenest, s az átmérőn ezzel kimetszett pontban leolvassuk a z hosszának mérőszámát. Az u, v, z oldalak által alkotott háromszög összefüggései: X V z sin « = ; cos a = , lg « = U U V ezekből pedig az alábbi egyenlőségek következnek: eszközölhető, ami holtjárással jár és a pontosság rovására körhöz van kötve, addig a zögmérésnél különböző lineáris és ez okból jobban illeszkedő eszközök állnak rendelkezésre. Ilyenek a tolóka, a noniusszal és a szonda, vagyis mérőék. Ha logarléc módjára a zögmérőhöz is alkalmazunk tolókát és ezen noniusz 9/10 beosztást, a zögmérő máris tízszer pontosabb lesz, mint a szögmérő (esetleg 19/20-as beosztással húszszor). Ha a noniuszra derékszögben szondát alkalmazunk, ezen már a századokat is leolvashatjuk, amikoris a zögmérő százszor pontosabb lesz, mint a szögmérő. A noniusz és a szonda között alkalmazott tárcsával megkapjuk az ezredezőt, ami rendkívül pontos mérést tesz lehetővé, pusztán leolvasással. Végül a tárcsa beosztása között becslünk. A találmány tehát tetszőleges és nem csupán a táblázatok pontosságával való számolást teszi lehetővé. cos a • sin a 1+tg« sin- a • Sin a cos «
