145660. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz klórozására

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.660. SZÁM 85b. OSZTÁLY — MA-771. ALAPSZÁM Berendezés víz klórozására Mátrai Nándor gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 7. A gyakorlatban igen nagy fontossága van a víz fertőtlenítésének, amit klórozással végeznek. A vízellátásnál ivóvizet^ ipari célokra használt vizet, . fürdővizet és szennyvizet különböztetnek meg és valamennyi vízfajtánál fontos a fertőtlenítés, ül. csírátlanítás végett végzett klórozás. Erre a célra bizonyos meghatározott klór mennyiséget kell a vízbe bevinni, mely célra már régóta is­meretes az Omstein-féle klórgázadagoló, mely azonban drága, bonyolult, kényes szerkezetű, csak import útján beszerezhető és javítható készülék, emellett üzeme veszélyes is. Ezért javasolták már klórgáz helyett nátriumhipokloritnak (kereskedel­mi nevén klórlúgnak) csepegtető eszköz útján va­ló bevitelét, de a csepegtetővel működő ismert berendezések is nehezen ellenőrizhetők, nem ön­működőek és pontos beállításuk is nehézségbe ütközik. A beállítás és ellenőrzés minden vízfaj­tánál fontos, de ivóvíz klórozásánál különösen nagy szerepe van, mert ha a klór mennyisége nem elegendő, a csírátlanítás tökéletlen, ha pedig a klór túl sok, a víz ivásra alkalmatlanná válha­tik. A találmány értelmében a vezetékekben, tartá­lyokban, medencékben, stb. levő vizet olyképp klórozzuk, hogy a nátriumhipoklorit oldat kész­lettartályból kiinduló, felfelé irányuló és szabá­lyozószelepet tartalmazó csővezeték lefelé fordí­tott vége átlátszó anyagú tartályba torkollik és ezáltal a cseppeket könnyen lehet megszámlálni; a szakember azt jól tudja, hogy egy-egy csepp mennyi folyadékot tartalmaz, ha tehát az emlí­tett edénynél a cseppeket a gépkezelő megszám­lálja, könnyen tudja a kívánt klór mennyiséget pontosan ellenőrizni, ill. beállítani. Az átlátszó anyagú edényt lehet műanyagból készíteni, de legegyszerűbb az üvegedény használata, mert az üveg nemcsak átlátszó, de nagymértékben klór­álló is, tehát igen tartós. A találmány még arra is vonatkozik, hogy a cseppek számlálására alkalmas edény alsó vége sugárszivattyúként van kialakít­va és az az üzemi vízmennyiség, amely ezen a sugárszivattyún áthalad, kettős célt szolgál: egy­részt a sugárszivattyú révén a nátriumhipoklorit oldatot felszívja, másrészt pedig ezt az anyagot fel is veszi és a klórozandó vízbe juttatja. A találmány szerinti berendezés rendkívül egy­szerű és üzembiztos szerkezetű és üzembentartá­sa is gazdaságos. A találmány további részleteit a csatolt rajzzal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amely a talál­mány két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra nyomás nélküli vezetékben levő víz klórozására való berendezés vázlatos rajza rész­ben metszetben, a 2. ábra pedig nyomóvezetékben levő víz klórozását szemlélteti. Az 1. ábra szerint a nátriumhipoklorit oldat, más néven klórlúg az —1— tartálybán van, amely­ből a —2— csövön át felfelé távozhatik. A klórlúg a finombeállítású —3— szabályozószelepen vagy csapon áramlik át, amely a mennyiség pontos be­állítását teszi lehetővé. A csővezeték felső vége lefelé fordulva a —4— edénybe torkollik, amely­be a nátriumhipoklorit oldat cseppekben érkezik és amelynek átlátszó falán át a cseppeket könnyen lehet megszámlálni. Ennek az edénynek az alsó vége sugárszivattyút alkot, amelyet üzemben tartó vízmennyiség egy —6— tartályból folyik be. Ebbe a tartályba a —7— csővezetéken át jut az üzemi víz, melynek egy kis része a —9— túlfolyón át távozik, az állandó vízszint biztosítása végett. Az üzemi víz a —4— edény alsó részén levő sugárszivattyú révén kisfokú vákuumot létesít, amely az —1— edényből a nátriumhipoklorit ol­datot felszívja és ennek a folyadéknak cseppekben érkező, pontosan ellenőrizhető mennyisége ugyan­csak ebbe az üzemi vízmennyiségbe jut. Ez a víz a klórral együtt az —5— ejtőcsövön át távozik és így jut a lent levő —8— tartályba vagy veze­tékbe, amelyben a klórozott víz van. Ha a cseppek számlálása azt mutatja, hogy a klóroldat időegységenként bevezetett mennyisége nem azonos a kívánt mennyiséggel, a —3— szelep­nél a mennyiség azonnal a kívánt, pontos érték­re állítható be. A —4— edény öblös felső része a cseppek kényelmes számlálását teszi lehetővé. A 2. ábra szerinti berendezésnél szivattyú által szállított, tehát nyomás alatt álló vízmennyiséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom