145658. lajstromszámú szabadalom • Szárazegyenirányító
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.658. SZÁM 21. g. 1 — 16. OSZTÁLY — MA—703. ALAPSZÁM Szárazegyenirányító Markovics László elektrotechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 24. A találmány száraz-egyenirányítóra, főleg szelén-egyenirányítóra vonatkozik. Mivel az egyenáramú hegesztés előnyösebb, mint a váltóáramú hegesztés, mert az ív nyugodtabb és olcsó, csupasz; hegesztőpálcákkal is lehet ..hegeszteni, a hálózati árammal és motorgenerátorral való hegesztés mellett az egyenirányítóval való hegesztés mind fokozottabb fontosságot nyer, annál is inkább, mert nem életveszélyes, mint a hálózati árammal való hegesztés és a motorgenerátorral való hegesztéssel szembeni előnye, hogy olcsóbb és üzembiztosabb, mert forgórészt nem tartalmaz. A találmány szerinti száraz egyenirányító természetesen nem csupán hegesztéshez, hanem az ipar számos más területén, pl. akkumulátor töltőkészülékkel kapcsolatban is találhat alkalmazást stb. A találmány szerinti szárazegyenirányító célja az eddigi szárazegyenírányítóknál lényegesen nagyobb terhelés biztosítása, azonos számú lemez alkalmazása mellett. Míg egy négy lemezből álló szárazegyenirányítónál a legnagyobb egyenáram ohmos terhelésnél, Greatz-kapcsoláfi esetében 4 amp. garantálnak (1. a Rádiósok Zsebkönyve 1955, 443. oldalán közölt táblázatot), addig a találmány szerinti azonos méretű, négy egyenirányító lemezzel legalább az eddiginek ötszöröse, azaz legalább 20 amp. terhelés vehető le. Megállapítottam, hogy a szelén kristályszerkezete a felmelegedés hatására megváltozik, ami nemcsak a levehető áramerősséget csökkenti, hanem bizonyos hőmérséklet fölött a lemezt is tönkre teszi. A szárazegyenírányítók tudvalévőleg félvezetőrétegből állnak, melyre egyoldali fémréteg (ellenelektróda) van ráfecskendezve vagy vegyi úton van felrakva. Az egész két fémlemez, pl. alumíniumlemez közé van zárva, melyeken az áramleszedő rózsák foglalnak helyet. A találmány az említett hátrányok kiküszöbölésére az egyenirányító lemezek hűtését javasolja. Már javasolták ugyan az egyenirányító lemezek hűtését, de az e célból elrendezett vendég hűtő felületek nem érintkeztek közvetlenül az egyenirányító lemezekkel, sőt ezt az érintkezést mellőzendőnek és károsnak tartották (1. 133.339. sz. magyar szabadalmi leírást). Javasolták továbbá az egyenirányító lemezeknek mesterséges légárammal való hűtését, a légáramnak bonyolult csatornarendszeren való atáramoltatása után (1. 889.664. sz. német szabadalmi leírást). Ismeretes továbbá cellákban elhelyezett szelénlemezeknek vízzel vagy levegővel való hűtése a hűtőközegeknek a lemezekkel való érintkezés kizárásával (1. 883.479. sz. német szabadalmi leírást). A találmány az ismert nyomtatványokkal és az azokban megnyilvánuló felfogásokkal ellentétben, javasolja a szelén-egyenirányítóknál a vendéghűtőfelületet alkotó fémlemeznek, ill. lemezeknek a szelénlemezzel való közvetlen, galvanikus érintkezését, ami fokozott hőelvezetést biztosít. A hatás fokozására a találmány javasolja a szelénlemezzel érintkező fémfelület méretének növelését olyannyira, hogy az a szelénlemez felületének többszöröse. A levegővel vagy vízzel foganatosított, találmány szerinti hűtés, a felületnövelés helyett vagy mellett, abban különbözik a fentemlített nyomtatványokban ismertetett hűtési módoktól, hogy a hűtés közvetlenül természetes légárammal történik, míg folyadékhűtés esetében az egyenirányító berendezés közvetlenül a hűtőfolyadékba merül, amit eddig károsnak és mellőzendőnek tartottak. Egy célszerű kiviteli alaknál a fémlemez méretét az eddigi 100x100 mm helyett = 100 cm2 -ről, pl. 200x300 mm-re = 600 cm2 -re növelem. Ennél a megoldásnál a fejlődő meleget a szelénlemezzel közvetlenül érintkező fémlemezeknek hatszorosára növelt felülete veszi fel. A hűtésnek az a módja főleg akkumulátortöltő berendezéseknél találhat alkalmazást. Léghűtés esetén a lemezt vagy lemezcsoportot kürtőhatáson alapuló, természetes légáram hatásának tesszük ki, míg folyadékhűtés esetén a száraz egyenirányítót célszerűen olajba, pl. transzformátorolajba mártjuk. Az elvezetendő nagyobb áramerősségnek meg-
