145653. lajstromszámú szabadalom • Homogenizáló berendezés

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 145.653. SZÁM 50. f. OSZTÁLY — LE—213. ALAPSZÁM Homogenizáló berendezés Ledáes KÍSÍ Aladár oki. gépészmérnök és Ferenczy Dezső gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1954. november 26. A homogenizálásnak nagy múltja és irodalma van. Ennek dacára, ha valakinek azt a feladatot adják, hogy tervezzen egy minden tekintetben kifogástalan és korszerű homogenizáló berendezést, a ma rendelkezésre álló dokumentációban hiába keresne ilyent és kénytelen lenne félmegoldásokkal megelégedni. A dolog természete szerint minden homogenizálás szakaszos lefolyású. Adva van néhány adag különböző anyag, melyek szemcsések vagy porszemek. Ezeket kellene úgy összekeverni, hogy a keverék minden részében a keverési arány pontosan azonos legyen. Az erre a célra eddig alkalmazott egyszerű berendezés lényegében egy hordó, amelybe a homogenizálandó anyagokat bedobják és forgatják, miáltal keveredik. Fejlettebb berendezéseknél a hordóban terelőlapok is vannak, melyek az anyagot irányítják is. Ekkor azonban az anyag bizonyos számú fordulat után egészen a hordó egyik végébe vándorol, tehát forgásirányát meg kell változtatni, hogy az anyag újra visszavándoroljon a hordó másik végébe és így tovább oda-vissza forgatni, míg a homogenizálás meg nem történt. Világos, hogy az ilyen berendezésnél soha sincs egyenletes anyageloszlás és keveredés és ezért az erőszükséglet és a homogenizálás ideje az elméleti minimálisnak a többszöröse. Egy olyan berendezésnél, melyben az anyageloszlás 'mindig egyenletes és az anyag állandóan egyenletesen cirkulálhat, a homogenizálás ideje és erőszükséglete is az előbbinek egy hányadára fog csökkenni. Ezt a feladatot oldja meg a jelen szabadalmi bejelentést képező találmány. Hasonló elven alapuló homogenizáló berendezést még nem csináltak és így ez a találmány ebben a tekintetben úttörő és újdonságot képez. A mellékelt rajzok: 1. ábrája ezen találmány általános kiviteli alakjának hosszmetszetét, a 2. ábra ugyanennek egy keresztmetszetét az A—A síkban és a 3. ábra hasonló keresztmetszetet tüntet fel a B—B síkban. Az 5 belső és a 3 külső hengerpalást az 1 fenéktárcsa és a 7 küllők segélyével a 19 tengelyre támaszkodik és azzal együtt forog. A forgatást a 18 fogaskerékkel lehet eszközölni. Az 5 hengerpalást belső oldalába a 8 csigafelület van behelyezve, amely legcélszerűbben két vagy több bekezdésű menetből áll. Ugyanennek a hengerpalástnak a külső oldalán egy hasonló menetemelkedésű, de ellenkező irányú 6 csigamenet foglal helyet. A 3 külső hengerpalást belsejében a 4 csigafelület van beerősítve, mely egyik oldalon egészen az 1 dobfenékig ér, míg a másik oldalon a 9 felhordó lapátokig, amely utóbbiak a hengerpalást végén az egész kerületen egyenletesen vannak elosztva. A 3 külső hengerpalást külső oldalán még a 21 lapátkák vannak elszórtan elhelyezve, oly módon, hogy ezek a lapátkák a dobhenger alatt esetleg összegyűlő anyagot egy irányban terelni tudják. A 9 lapátok által felhordott anyag a 10 gyűjtőgaratba hull és onnan a 11 billenőcsatornába, amely a rajzon feltüntetett állásában az anyagot az 5 dobhengerbe ömleszti, átbillentett másik állásában pedig a 10 garatot köti össze a 14 kiömlőesatornával, amely a 17 csapóajtóval van lezárva. Az egész belső berendezés a 2 légmentesen záró burkolattal van körülvéve, melyen keresztül a 19 tengely a 15 tömszelencében van kivezetve. A 19 tengely a 16 csapágyakon nyugszik. A 2 burkolatban összegyűlő anyagot a 20 tolóreteszhez vezetik a 21 lapátkák, ahol az időnként leereszthető. A 4 csigamenetekre, majdnem az egész hengerpalást hosz szában, tengelyirányban a 22 vályúk vannak felerősítve. A készülék beöimlőnyílását a 13 csatorna képezi. A berendezés működése a következő: A megtöltés a 13 beömlő csatornán keresztül történik, amely a homogenizálandó anyagokat bármily sorrendben az 5 henger nyitott végén keresztül annak belsejébe surrantja. Az anyagot itt a 8 csigamenet elkapja és az 5 henger másik végébe szállítja, ahol a 25 nyílásokon keresztül a 3 hengerbe hull. Itt a 4 csigamenet falai között ömlik tovább, a csigamenet vonalát követve vissza a henger nyitott vége felé. A homogenizálás műveletének legnagyobb része ezen 3 henger belsejében megy végbe, tehát fontos, hogy ennek terében az anyag olyan sebességgel haladjon át, mint amilyennel az 5 belső hengerben is mozog, de ellenkező irányban. Ezt úgy lehet elérni, hogy a 4 csigamenet szállítóképessége lényegesen kisebb legyen, mint a 8 csigameneté. Ennek következte-