145640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízépítési műtárgyaknak több helyen való újbóli felhasználására

O Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.640. SZÁM 84. a. OSZTÁLY — HE—298. ALAPSZÁM Eljárás vízépítési műtárgyaknak több helyen való újbóli felhasználására Hetényi Endre mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 13. Vízépítési műtárgyaknak a parton szárazon való elkészítése és a beépítési helyre való úsztatása ismert építési módszer. A vízépítés számos terüle­tén azonban, pl. a folyószabályozásnál, a hivatását már betöltött 'műtárgy nemcsak felesleges, de néha már útban is van. Az ilyen régi műtárgyak tovább­vitele eddig csak szétbontás árán, csökkent nyers­anyag-értékkel volt lehetséges. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi víz­építési műtárgyaiknak az első rendeltetési helyen kívül egyéb helyeken való újbóli felhasználását. Az úszómű (módjára, akár teljesen zárt, akár felül részben, vagy egészen nyitottan épült műtárgy összefüggő, vagy több, egymástól elválasztott kam­rára osztott belső terét külső, vagy magára a mű­tárgyra szerelt szivattyúberendezéssel újból úszóvá téve újabb helyelken mégegyszer, vagy még több­ször elsüllyeszthetjük, beépíthetjük. Az újból úszóvá tevés történhet közvetlen víz­szivattyúzással, vagy pl. a fenékre süllyesztett tel­jesen zárt terű úszóműveknél, sűrített levegő be­nyomásával. Ezenkívül a hordalékban megrekedt újból úszóvá teendő műtárgyat, illetve alkotóré­szeit képező úszóműveket az indái kapázáson, vagy egyéb kotráson kívül még ideiglenesen hozzá­erősített légtartályokkal, vagy bármilyen külső emelőszerkezet segítségével is tehetjük újból úszó­vá, szabadíthatjuk a fenékről, vagy onnan, ahová beszorult. A folyó fenébe közelében lebegő két, vagy több egymással megfelelő szögben kapcsolt ilyen úszó műtárgy ezenkívül egészen újszerű működésce al­kalmas szerkezetet alkot. A duzzasztás irányított hatása folytán az ilyen szerkezet a folyó sodró­erejét lokálisan fokozza. A kamrák részleges ürí­tésével a műtárgy, vagy műtárgy csoport sík, vagy görbe felületű talpát a vízfolyás fenekével éles szögbe állítva pedig a fenéksodrot növeli a loká­lis duzzasztás. Ez alkalmas zátonyok megbontására, így ezek az úszva működő műtárgyak fontos és olcsó kiegészítő részét képezhetik mennyiségileg és minőségileg is gyenge folyami kotróparkunk­nak. A zátonyok ismételt megbontása és tovább­dobása a folyamsodor erejének közvetlen felhasz­nálásával a felsőbb szakaszokról a kotrók munka­helye közelébe hozott durvább, kavicsosabb horda­lékkal javítaná a kotrók építőanyag termelésének minőségét és növelné mennyiségét is. Az igen sokféle vízépítési feladat megoldására felhasználható úszó műtárgy alkalmazásának egy másik gyakorlati példája a gyorsan és könnyen eltávolítható ideiglenes fenékgát. Az üzemvízesa­tornás vízerőműveknél a másodrendű vízfolyássá vált régi főmeder melletti mezőgazdasági területek terméseredményét veszélyezteti a régi talajvízszint erős lesüllyedése. Ezen csak vagy igen drága nega­tív, kútsorozattal, vagy drága üzemű permetező öntözéssel lehet segíteni. Az egyetlen olcsóbb megoldás, az elhagyott főimedernek fenékgátakkal való lépcsőzése pedig árvízikor veszélyes akadálya lehet az árhulláim gyors levonulásának. Az úszó műtárgyakból azonban veszélytelen — az árvíz előrejelzésekor gyorsan eltávolítható — fenéikgáta­kat készíthetünk. Ahol a középvíz fölé tervezzük a gát magasságát, egyszerű felül nyitott vasbeton ládákból állhat ez, melyeket még egymáshoz hor­nyolni is fölösleges, hiszen nem törekszünk teljes vízzárásra. Ezért a szigetek és általában a partok közelébe nem is kell szekrényt süllyeszteni. Ahol elborított a tervszerű fenékgát már középvízben, vagy kisvíznél is, ott teljesen zártan és vízzáró betonból készítjük a szekrényeket és a kerékpár­s autópneu szelepéhez hasonló szelepen át meg­töltjük vízzel, de egy másik, belülről rugó ellen nyomásra nyíló szeleppel is ellátjuk. Az ilyen betonládákat az árvíz közeledtekor a töltő szele­pen át benyomott sűrített levegővel víztelenítjük. Ahogy az ilyen fenékgátnak nem kell teljes zárást biztosítania, hiszen az elimocsarasodás ellen az elhagyott mederben is mindig szükséges bizo­nyos mértékű elfolyás, úgy az sem veszélyes, ha az árvíz előtt nem sikerül valamennyi betonszek­rényt elúsztatni, az árlevonulás megkönnyítéséhez elegendő a fenéfcgát erős rnegritkítása. Az úszó műtárgy bármilyen anyagból, de legcél­szerűbben vasbetonból, pl. valamely könnyen el­árasztható és újra szárazzá tehető medencében, mint a hajózsilipekben előregyártótt vasbeton­elemekből összefeszítve készül. Az ilyen műtárgy és bármilyen előregyártott vasbeton úszómű ele­mei közé összefeszítéskor célszerű cirokból, nád­ból, sásból, vagy hasonló anyagból és bitumen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom