145634. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló berendezés megcsapolásos tekercsrendszerrel bíró feszültségszabályozó transzformátorokhoz és boosterekhez

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.634. SZÄM 21. d2. 48-55. OSZTÁLY — G-10482. ALAPSZÁM Kapcsoló berendezés megcsapolásos tekercsrendszerrel bíró feszültségszabályozó transzformátorokhoz és boosterekhez Klement Gottwald Villamossági Gyár és Batkovszky Ferenc oki. gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1949. február 7. A mindinkább kifejlődő országos erőművekről és távvezetékekről táplált áramellátás szükségessé teszi a transzformátorállomások feszültségének tág határok (pl. 20%) között való szabályozását. A szabályozás kivitelére vagy maguk a teljesítmény transzformátorok vannak ellátva megfelelő meg­csapolásokkal, melyek terhelés alatt átkapcsolha­tok, vagy pedig külön feszültségszabályozó transz­formátorok (boosterek) vannak alkalmazva. Bár­melyik megoldás jön is tekintetbe, a nagy szabá­lyozási határok miatt igen sok megcsapolásra van szükség, egyrészt azért, hogy egyik megcsapolás­ról a másikra való átkapcsolásnál az átkapcsoló szerkezet teljesítménye ne legyen nagyon magas és így kellő üzembiztonsággal legyen hosszú ideig használható, másrészt pedig, mivel bizonyos ese­tekben — különösen elektrokémiai üzemek ellá­tásánál, amelyeknél gyakran 50%-os szabályozás is szükséges — kívánatos, hogy az: egyes fokozatok 2—3%-nal ne legyenek nagyobbak. Ez okok folytán a teljesítmény-transzformátorok, illetve feszültségszabályozó transzformátorok (boos­terek) megcsapolásainak szama gyakran 15—25 körül mozog. Ez a sok megcsapolás elsősorban azért hátrányos, mert számottevő költséggel jár, de alkalmazásuk üzembiztonsági szempontból is aggályos. A költségek nagyrészt abból adódnak, hogy már közepes és főleg nagyobb teljesítményű transzformátoroknál a gömbolyításnak az egyes megcsapolások közti részeit (a következőkben: te­kercseket) a rövidzárlati erők és . túláramvesztesé­gek miatt úgy kell elhelyezni, hogy a bennük fel­lépő ampermenetek a tekercselés egyéb részein teljesen ki legyenek egyensúlyozva. A gyakorlat­ban általánosan használt koncentrikus tekercsei­rendezésű transzformátorokat tartva szem előtt, ez azt jelenti, hogy minden egyes megcsapolásos tekercsnek a tekercselendő oszlop teljes hossza mentén kell helyet foglalnia; ez viszont igen költ­séges szerkezeti megoldásokat eredményez, mert egymástól függetlenül annyi különböző átmérőjű spirális tekercset kell a teljes oszlophosszon al­kalmazni, ahány megcsapolásos tekercs van, vagy pedig a külön spirális tekercsek számát részben azáltal kell csökkenteni, hogy több megcsapolá­sos tekercset egymásba gömbölyítünk. Nagyszá­mú külön tekercs alkalmazása azonban a transz­formátor méreteit és így annak gyártási költségeit növeli meg nagymértékben, egyes tekercsek egy­másba gombolyítása viszont a készítési nehézsé­gek miatt, a tekercsek között fellépő feszültségek folytán pedig üzembiztonsági okból is hátrányos. Ismert megoldásoknál e nehézségek megszünte­tésére a leírt megoldások szerint adódó nagyszámú megcsapolásos" tekercs helyett legalább két, egy­mástól eltérő feszültségkülönbség alatt álló meg­csapolásos tekercscsoportot alkalmaznak, melyek­nek (ill. részeiknek) egymáshoz képest való külön­böző kapcsolásai által a kívánt számú feszültség­fokozat sokkal kisebb számú tekerccsel hozható létre. E fokozatok létesítésénél úgy járnak el, hogy a nagyobb feszültségkülönfeség alatt álló tekercs­csoport (a következőkben nagyobb feszültségű tekercscsoport) egyes megcsapolási pontjai és a hálózati (gyűjtősín) áramelvezetés közé, lényegi­leg azonosan ismétlődő módon, fokozatosan a ki­sebb feszültségkülönbség alatt álló (a következők­ben: kisebb feszültségű) tekeresesoport megfelelő számú tekercsét kapcsolják, miáltal a nagyfeszült­ségű tekercscsoport megcsapoláisi pontjainak fe­szültségei közé eső feszültségfokozato'kat kapnak. Ebből a szempontiból értelem, szerint elegendő, ha a kisebb feszültségű tekercseik számát, adott te­kercsenkénti feszültséglépcső mellett, úgy választ­ják, hogy az ezen tekercscsoport által felvett tel­jes feszültség ne lépje túl, hanem az alábbiakban ismertetett szabály szerinti mértékben megköze­lítse azt a feszültségkülönibséget, mely két szom­szédos nagyfeszültségű megcsapolási pont közt fellép. Az 1. ábra vázlatosan egy teljesítmény-transz­formátor egyik oszlopának a régebben ismert mó­don való tekercselését mutatja, míg e tekercselési rendszer javítását szolgáló megoldások példakép­peni változatai a 2—6. ábrákon vannak feltüntet­ve. Az 1. ábra szerinti ismert elrendezésben a transzformátor 16 megcsapolásos tekeresrésszef van

Next

/
Oldalképek
Tartalom