145621. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés egyenárammal működtetett fénycső gyújtására stabilizációra, valamint ehhez való gyújtó

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.621. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY - EE-456. ALAPSZÁM Áramköri elrendezés egyenárammal működtetett fénycső gyújtására stabilizációra, valamint ehhez való gyújtó Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Gács István és Gajári Gyula mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. június 1. Fénycsöveket általában váltóáramú hálózatba szokás bekapcsolni, ezeknek a feszültsége rendszerint 110 V^nól nagyobb. Ebben az esetiben a gyújtás könnyebbé tételére, a gyújtás és égési viszonyok kedvezőbbé tételére és gazdasági okokból oly kapcsolási rendszert alkalmaznak, mely önindukciót, kapacitást, esetleg mindkettőt együtt tartalmaz. A fénycsövek begyújtása különleges gyújtószerkezeteket kíván meg, főleg abban az esetben, ha a fénycső élettartamának megnövelése céljából a katódát begyújtás előtt felfutjuk. Ha a fénycsöveket egyenáramú hálózattal akarjuk működtetni, a gyújtási viszonyok rendes körülmények; között lényegesen rosszabbak. Ilyenkor a gyújtáshoz szükséges feszültséglökést úgy érik el, hogy a gyújtó áramkörébe ohmikus és induktív ellenállásokat kapcsolnak. 110 V-os vagy még kisebb feszültségű egyenáram alkalmazása esetén még a gyújtást elősegítő vezetőcsíkok alkalmazása is szokásos. Abban az esetben, ha az egyenáramú feszültség a szokottnál lényegesen alacsonyabb, mint pl. a vasúti kocsik világítása esetéiben, ahol' akkumulátor használata a legalkalmasabb és a feszültséget nem kívánatos 60—80 V fölé emelni, a fénycsövek begyújtása még további nehézségeket okoz. Az általánosan kedvelt és a leginkább használatos parázsfénygyújtók ilyen kis feszültségnél már nem gyújtanak és így itteni alkalmazásuk nem jöhet számba. Ismeretesek olyan kapcsolási módok, melyeknél a katód külön f elf üthető, hogy a fénycső begyújtható legyen. Az egyik legközismertebb ilyen rendszernél egy ohmikus stabilizátor ellenálláson kívül még egy ugyancsak ohmikus katódfelfűtő ellenállás van alkalmazva. A fénycső begyújtása után a katódfűtést meg kel szüntetni a katód túlterhelésének megszüntetése végett, valamint azért is, mert a katódfűtés a begyújtás után már csak felesleges áramfogyasztó. Ez a rendszer és az összes többi ismert eddigi rendszer a katódfűtés kikapcsolását külön kézikapcsolóval végzi. Ezáltal a kapcsolási rendszer komplikálttá válik: először egy kapcsolóval bekapcsolják az áramkört, majd egy nyomógombbal a szükséges időre a katódfűtést. A nyomógombbal tehát kapcsolják, majd megszakítják a katódfűtést. A találmányunk szerinti áramköri elrendezés olyan, hogy a katódfűtés kikapcsolását automatikussá teszi és így megszünteti az eddigi kapcsolási rendszerek nehézségéit. Találmányunk oly áramköri elrendezés egyenáramú fénycsövek üzemeltetésére és begyújtására, amely áramkör egy egyenfeszültségforrással, egy kapcsolóval, egy a fénycsővel, előnyösen annak anódjával, sorbakötött stabilizáló ellenállással, valamint a katóddal sorbakötött és a katód előfűtő áramát meghatározó másik ellenállással van ellátva, mimellett a fénycső katódjánalk egyik kivezetése közvetlenül az áramforrás negatív pólusához, míg a fénycső katódjának másik kivezetése az előfűtő áramot meghatározó ellenálláson keresztül a kapcsolóhoz, a fénycső anód ja pedig a stabilizáló ellenálláson keresztül az áramforrás pozitív sarkához van kapcsolva, és jellemezve van a katód előfűtő áramát meghatározó ellenállással sorbakötött és nyugalmi helyzetében a katódfűtő áramkört záró és legalábbis a stabilizáló ellenállás által fejlesztett Joule hő hatására a katódfűtő áramkört nyitó hőrelével. A hőrelé célszerűen egy bimetall érintkező. Az áramköri elrendezés lehet olyan, hogy az áramkörben levő stabilizáló ellenállás a hőrelével együtt egyetlen egységet képez és lehet olyan is, hogy az áramkörben levő mindkét ellenállás a hőrelével egyetlen egységet képez, vagyis közös tokba van összeépítve. Utóbbi esetben a két ellenállás és a hőrelé egyetlen gyújtóba van összefoglalva. Ezt a gyújtót jellemzi egy légmentesen lezárt, előnyösen gáztöltésű bura, legalább három árambevezető, e burában elhelyezett két különböző ellenállású spirális, előnyösen wolframspirális és egy bimetallelektróda, mely bimetallelektróda nyugalmi helyzetében az egyik ellenállással tart kontaktust és kizárólag legalább az egyik spirálisban fejlődő Joule hő hatására ezen kon-