145611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többmenetes potencióméter készítésére

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.611. SZÁM 21. c. 54—56. OSZTÁLY - BA-1259. ALAPSZÁM Eljárás többmenetes potenciométer készítésére Bajáki László elektromérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. május 7. A pontosság és feloldóképesség fokozására olyan forgótengelyes potenciométerek használatosak, melyeknél a tengellyel együtt forgó érintkező több fordulattal fut végig a spirális alakban elhelyezett ellenállás huzal hosszában (Kohlrausch dob). A spirál készülhet egyszerű tömör huzalból, de nagyobb összellenállású potenciométerekhez szigetelt fém magra, sűrűn tekercselt, vékony_• ellenállás huzalt használnak, így tehát kettős spirálist kapunk. Á többmenetű kettős spirális szigetelőanyagiból készült henger külső, vagy belső felületére van erősítve. A felerősítés leginkább úgy történik, hogy a henger külső vagy belső felületén spirálisan futó vájatot — csavarmenethez hasonlót — készítenek és ebbe fekszik be a kettős ellenállás spirális. Behelyezés, illetve ráhelyezés után ragasztással, vagy mechanikusan rögzítik az ellenállás spirálist. Spirális vájat nélküli sima felületű hengereket nem igen alkalmaznak, mert ezeknél csak nagyon jó minőségű ragasztással biztosítható az, hogy az ellenálláshuzal nem mozdul el. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi, hogy egyszerű és olcsó módon rögzíthessük az ellenállás spirált sima felületű hengerre is. Az eljárás lényege az, hogy az ellenállás spirálist hordozó henger sima felületű és azt a spirális behelyezése előtt vonjuk be rögzítő anyaggal. A spirális behelyezése után a rögzítő anyagot oldószerrel vagy hőhatással meglágyítjuk. Így a rögzítés egyszerű módon és tökéletesen megtörténik. Az ábrán látható egy potenciométer, tengellyel párhuzamos metszetben. Az —1— szigetelő anyagból készült henger belső felületén van a —2— rögzítő anyagból készült réteg, pl. megszáradt nitrocellulóze lakk, melyen a —3— szigetelt fémmagra tekercselt kettős elilenállásspirális fekszik. Az ellenállásspirális behelyezése után a spirált acetonnal ecseteljük. Az oldószer szétfut a spirálison és mindenütt feloldja a nitrolakkot a spirális alatt. Száradás után a rögzítés mindenütt egyenletes és erős lesz. Az eljárás szerinti megoldás előnye, hogy a rögzítő anyag teljesen kitölti a rögzítés szempontjából hasznos részt, azt, ahol a spirál a hengerrel érintkezik, de a spirális oldalsó és az érintkezésre szolgáló része mentes marad a ragasztóanyagtól. Ezt az eredményt utólagosan felvitt ragasztóanyagnál még a legnagyobb gondosság esetében is nagy fáradsággal és kevésbé megbízhatóan lehet elérni, különösen a belső menetes megoldásnál, mint amilyen az ábrán is látható. / A spirális oldalfelületéhez tapadt rögzítő anyag hibás működést okoz, mivel az érintkezés a többmenetes potenciométereknél a spirális által vezetett, tengelyirányban elmozdítható, de a tengelylyel együtt forgó —4— csúszkára szerelt —5— érintkezővel történik. A csúszkát a spirál oldalfelülete vezeti és ha ezen idegen anyagok vannak, akadozva mozog, vagy megszorul. A sima hengerfelülethez rögzített spirális jobb vezetést tesz lehetővé kisebb spirálhuzal-átmérő esetébén is. A csúszka kiálló része biztosan körülfogja a spirált anélkül, hogy fennállna a veszély, hogy a csúszka a henger felületéhez súrlódik. A vájatba süllyesztett huzal esetében a csúszka kiáll«, része rövidebb, így a csúszka vezetése bizonytalanabb. A sima hengerfelület egyszerű módon biztosítja azt is, hogy a spirális érintkező felülete egy henger felületét érintse; így a pontosság nagyobb lesz. Vájatba fektetett spirálisnál ez nehezebben érhető el, emiatt az ellenállásszórás nagyobb lesz. A jó rögzítéshez nem szükséges minden esetben az, hogy a szóbanforgó henger külső, vagy belső felületét teljesen bevonjuk a rögzítőanyaggal. Lehetséges pl. csak egy spirál alakú sávon, vagy a henger tengelyével párhuzamos csíkokban futó bevonat. » Oldószeres rögzítőanyag helyett jól használható termoplasztikus anyagból készült bevonat is. Ez esetben a ragasztó hatás eléréséhez az ellenállásspirált elektromosan fűtjük, vagy az egészet kemencébe helyezzük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás többmenetes potenciométer készítésére, azzal jellemezve, hogy az ellenállásspirálist rögzítőanyaggal előzetesen bevont henger külső, vagy belső felületére helyezzük, ezt követően a rögzítőanyagot ragasztóképes állapotba hozzuk,