145608. lajstromszámú szabadalom • Adagoló szerkezet a nehézségi erő útján menesztett szemcsés anyagokhoz

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.608. SZÁM 81. e. 45-59. OSZTÁLY — BA—644. ALAPSZÁM Adagoló szerkezet a nehézségi erő útján menesztett szemcsés anyagokhoz Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, mint a feltaláló: Bass Emil egyetemi tanár, budapesti lakos jogutódja, Veszprém A bejelentés napja: 1953. április 24. A találmány a nehézségi erő útján menesztett szemcsés anyagokhoz való adagoló szerkezet, külö­nösen mozgó ágyas tornyokban a töltet haladásá­nak szabályozására. A mind ez ideig használt hasonló adagoló szer­kezetek általában úgy vannak kialakítva, hogy egy­egy fölső, illetőleg alsó helytálló tálca között moz­gó tálca van elrendezve, amely a két helytálló tálca között tolattyúszerűen mozog. A tálcákon átereszek vannak, amelyek a mozgó tálcának a helytálló tálcákhoz viszonyított 'helyzete szerint fedésbe kerülnek egymással és így lehetővé teszik a fölső helytálló tálca fölött elhelyezkedő szem­csés anyagnak a tálcák fedésben álló átereszein át lefelé való elmozdulását. A mozgó tálca sebes­ségének változtatásával szabályozható az az idő­tartam, amely alatt az átereszek csoportonként fedésben vannak egymással és így a szemcsés anyag a fölső helytálló tálca fölötti térből az alsó helytálló, tálca alatti térbe juthat. A fedések idő­tartama szerint tehát több vagy kevesebb szem­csés anyag jut a fölső térből a tálcák alatti alsó térbe. Ezeknek az ismert szerkezeteknek mármost szá­mos hátrányuk van. Nevezetesen a fölső helytálló tálca fölött elhelyezkedő töltet e tálca átereszein át közvetlenül terheli a két helytálló tálca között elhelyezkedő mozgó tálcát. Ennek elsősorban az a következménye, hogy a nagy súrlódás miatt ne­héz a mozgó tálca mozgatása. Ezért a mozgó tálcát és felfüggesztő elemeit igen masszívra kell mére­tezni és a súrlódási erő csökkentése végett a tálca ágyazásához általában görgőket kell alkalmazni. További hátránya az ismert elrendezésnek, hogy igen körülményes a súlyos kivitelű mozgó tálcá­nak a két helytálló tálca közé való beszerelése. Hátrányos azonban az ismert szerkezet a szem­csés anyag kopása és törése miatt is. A mozgó tál­cára ható nagy nyomás ugyanis, mint már emlí­tettük, nagy súrlódást okoz és ez szükségképpen a szemcsés anyag morzsolódásával jár. Az is fo­kozza a szemcsés anyag morzsolódását, hogy a tálcákon való áthaladás során egy alkalommal a fölső tálca átereszeiből a mozgó tálca átereszeibe, egy további alkalommal pedig a mozgó tálca át­ereszeiből az alsó tálca nyílásaiba hull át az anyag, tehát két alkalommal van az áthullásból származó morzsoló hatásnak kitéve. Hátránya az ismert szerkezetnek, hogy nem teszi lehetővé az anyag folyamatos adagolását. Ha ugyanis a fölső és az alsó tálca átereszei egymással fedésben vol­nának, a -mozgó tálca mozgása során a szemcsés anyag a töltet nyomása alatt a fölső térből mindig közvetlenül hullana át az: alsó térbe, jóllehet az alsó tálca alkalmazásának éppen az a célja, hogy ezt megakadályozza. Ily körülmények között az adagolás mértékét, illetőleg a töltet haladását csak az alternatív mozgást végző mozgó tálca löketszá­mának változtatásával lehet szabályozni, folyama­tossá azonban semmilyen körülmények között seim lehet tenni. Az ismert szerkezetnél ezért a tölte­tet nem is lehet gyorsan leereszteni, jóllehet erre bizonyos üzemi körülmények között szükség lehet. A tornyon belül egymáson elmozduló fémalkatré­szek szikraképződést idézhetnek elő és ez bizonyos körülmények között robbanással járhat, tehát az üzemet veszélyessé teszi. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük. A találmány alapja az a felismerés, hogy az adagolás szabályozásának biztosítása végett nincs szükség három tálcára, ha a fölső helytálló tálcát úgy ala­kítjuk ki, hogy a mozgó tálca tehermentesítve van a fölső térben elhelyezkedő töltet nyomása alól. A találmány szerinti adagoló szerkezetnek tehát ugyancsak van a szemcsés anyag pályájába ikta­tott helytálló és mozgó tálcája, valamint a helyt­álló tálcában kialakított és a mozgó tálcával ve­zérelt több áteresze, a helytálló tálca átereszeinek összetartozó bebocsátó, illetőleg kibocsátó nyílásai azonban függőleges irányiban tekintve a találmány értelmében egymáson kívülesnek. Ennek követ­keztében a fölső térben elhelyezkedő töltet súlyát a fölső tálca átereszeinek oldalfalai veszik föl és így a mozgó tálca a töltet súlya alól lényegében tehermentesítve van. E tehermentesítés következ­tében a mozgó tálca könnyen működtethető és így mind kivitele, mind pedig felfüggesztése egyszerű és kis súlyú lehet. A kis súlyú és egyszerű kivitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom