145593. lajstromszámú szabadalom • Izzókúpkészlet izzófejes motorokhoz

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.593. SZÁM 46. cs

. 22-62. OSZTÁLY — TE—76. ALAPSZÁM Izzókúpkészlet izzófejes motorokhoz dr. Treer Mór Ferenc műsz. tud. kand., Budapest A bejelentés napja: 1952. szeptember 12. A találmány az izzófejes motor használhatóságának kiterjesztését célozza, különösen azt, hogy a tüzelőanyag iránt az eddiginél is érzéketlenebb legyen. Az egyes tüzelőanyagoknak más és más az igénye a kompresszió-véghőmérséklet tekintetében. Viszont az izzófejes motor üzeme csak akkor jó, ha a kompresszió véghőmérséklet egy alsó és egy felső határ között van. Az alsó határon alul — főleg kis motorterheléseknél — az izzókúp lehűl, a motor járása kihagyásos. A felső határon túl koraibb a gyúlás, az izzókúp kipirul, a hűtővíz felforr, a motor mindinkább veszti erejét. Ezért az izzókúp kialakítása mindig gondot és gyakorlati tapasztalatokat igényelt. Az eddigi izzófejes motorokra feok megoldást Rudakov: Nyeftyanie kalorizatornie dvigateli (szelhozgiz 1950) .és Bussien Kraftfahrtechnisches Handbuch című művekben találhatunk, részletesebb leírást pedig az egyes motorkonstrukciók kezelési utasításaiban. A különböző tüzelőanyagokhoz más és más alakú izzókúpot alkalmaztak, pl. háromféle izzókúppal (az úgynevezett sima, rövid csöves és hosszú csöves kivitellel) oldották meg a kérdést. A használat egyszerűsítése érdekében később az úgynevezett kétrészes izzókúpot alkalmazták, amikor egyenletes minőségű gázolaj bőségesen állt rendelkezésre. Ha azonban a tüzelőanyag minősége nem egyenletes, ha az üzem olyan, hogy a terhelés rendszeresen alacsony vagy rendszeresen magas, hideg időben vagy nagy melegben célszerű a kompresszióvéghőmérséklet határértékeinek megfelelő módosítása. Ez a módosítás történhetik más alakú izzókúppal, vagy az izzókúpba betétek alkalmazásával, de leghelyesebb módszer a motor kompresszióviszonyának megfelelő változtatása. Mert amíg a különféle alakú, az égéstérbe nyúló izzókúpelemekkel a kompresszió-véghőmérséklet emeléséhez szükséges meleget a hasznos munka végzésére szánt melegből vonjuk el és így vele a motor hatásfokát rontjuk, addig a kompresszióviszony emelése — ha emellett a gyújtás helyes időpontban „ történik — javítja a motor hatásfokát. Ennek az elvnek tudatos alkalmazásában térnek el a találmány szerinti izzókúpok a régiektől. Amíg azonban porlasztós és Diesel-motoroknál a kompresszióviszony változtatása körülményes dolog, az izzófejes motornál egyszerű módja ennek az izzókúpcsere, vagyis többféle izzókúp közül annak felszerelése, amely a kívánt kompresszióviszonnyal a kívánt véghőmérsékletet létesíti. Az izzófejes motor égésterét magában foglaló hengerfejnek ugyanis az izzókúp számára nagy nyílása van. Aszerint, hogy ezt a nyílást az izzókúppal hol zárjuk le, az égésteret jelentékeny mértékben szűkíthetjük, vagy bővíthetjük és evvel a motor kompresszióviszonyát módosíthatjuk. Erre kiviteli megoldást mutat a mellékelt rajzon az 1. és 2. ábra. Az 1. ábrán olyan izzókúpot látunk, mely erősen bemélyed az égéstérbe, ennek térfogatát lecsökkenti, így az 4,8:1, míg a 2. ábrán látható izzókúp kevésbé nyúlik az égéstérbe, ennek térfogatát nagyobbra hagyja és így 4,5:1 kompresszióviszonyt létesít. Izzókúp-felszerelésünk szerkezeti megoldása tehát az, hogy több izzókúpunk van, melyek valamelyikével a motor hengerfejében kialakított égéstérnek (izzófejnek az izzókúp számára szabadonhagyott nyílását elzárjuk. A szerkezeti megoldás az izzókúp elhelyezésével eddig is így volt, most azonban több izzókúpból álló felszerelésünk van, melyek az égéstérbe különböző mértékben mélyednek bele, így különböző mértékű kompresszióviszonyt és kompresszió-véghőmérsékletet létesítünk velük. Az ábrákon bemutatott kétféle izzókúp közül az 1. ábrán láthatót használjuk nafténes bázisú gázolajnál, könnyű munkánál (cséplés, vontatás), hűvös időben, a 2. ábrán láthatót parafinbázisú gázolajnál, nehéz munkáknál, meleg időben. A kétféle izzókúp helyes megválasztásával olyan kedvező teljesítményt és fogyasztást tudunk elérni, amilyent nem érhetünk el, ha csak egyféle izzókúpot használunk. A kompresszió-véghőmérséklet növelésére a kedvező fogyasztás elérése szempontjából a leghelyesebb mód a kompresszióviszony emelése. Van azonban egy határ, melyen túl a kompresszióviszonyt főleg szerkezeti okokból nem fokozhatjuk. Ilyenkor az izzókúp középső gyújtóterébe gyújtó-