145590. lajstromszámú szabadalom • Egyenlőtlen karu analitikai mérleg

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.590. SZÁM V 42. f. OSZTÁLY — TA—326. ALAPSZÁM Egyenlőtlen karú analitikai mérleg A Magyar Állam, mint a feltalálók: Tarány Géza, Nagy Ferenc éá Mayhen Ferenc budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 11. A találmány olyan analitikai mérlegekre vonatkozik, amelyeknél a súlyokat ugyanarra a karra helyezzük, amelyen a mérendő tárgyat hordó serpenyő van. Az ilyen mérlegeknek másik, hosszabb karján ellensúly van és velük a mérés oly módon történik, hogy az ellensúly nyomatéka és a mérendő tárgy nyomatéka közötti különbséget egyenlítjük ki. Az eddig használt ilyen mérlegekkel nagypontosságú mérést nem lehetett végezni, mert egyes szerkezeti részeik — mint pl. a csillapító katarakt hengere, a súlyfelrajkó szerkezet — a mérleget burkoló szekrény falára voltak erősítve. Külső hővagy erőbehatásra a fémből készült szekrény a mérlegállvány és az általa tartott mérlegrészek egymáshoz képest elhúzódtak. A találmány szerint ezt úgy küszöböljük ki, hogy a mérleg minden szerelvényét közvetlenül, vagy közvetve a mérlegállványra erősítjük. A pontos mérést még azzal is segíthetjük elő, hogy az analitikai mérleg mikroskála leolvasó berendezésében a zérusállításhoz nem a zérusvonalat toljuk el mechanikailag, hanem a vetítőberendezés fordítóprizmáját billentjük el vízszintes tengely körül és ezzel a mikroskálát a zérusvonalra vetítő sugárnyaláb szögét változtatjuk meg a függőleges síkban. Ezzel a megoldással ugyanis teljesen kiküszöböljük a mechanikai eltolás esetén mutatkozó rázkódtatásokat. A fenti célból könyökös hőmérőt is alkalmazunk, mely belenyúlik a burkoló szekrény belső terébe. Ennek előnye az, hogy ellenőrizhetjük, valóban felvette a belső tér és az abban levő szerkezet a pontos mérésihez szükséges hőmérsékletet, pl. a 20 C°-ot. Ugyanis a mérleg belső tere a szoba felfűtése után csak hosszú idő múlva veszi fel a szoba hőmérsékletét. A találmány egy kiviteli példájának szerkezeti részletei az ábrákon láthatók. Az 1. ábra a mérleg szerkezetét résziben oldalnézetben és résziben metszetben tünteti fel. A 2. ábra a szerkezet felülnézete. A 3. ábra a forditóprizmát elfordító szerkezet oldalnézete, a 4. ábra pedig felülnézete. Az 5. ábra azt mutatja, hogy milyen módon vezettük ki a burkolószekrényből a súlyfelrakó szerkezet forgatógombbal végződő működtető tengelyeit. Végül a 6. ábra a könyökös hőmérőt mutatja oldalnézetben. A mérleg 1 állványához közvetlenül van erősítve a csillapító katarakt 2 hengere. A 3 súlyokat felrakó 4 excenteres szerkezetet az állványhoz erősített 5 keret hordja. Ugyancsak ezen a kereten van a 6 könyökös hőmérő. Egy másik, az állvánnyal összefüggő 7 kereten van a mikroskálát vetítő berendezés az elállítható 8 prizmával. Ez a 9 vízszintes tengely körül fordítható el. Az elfordítás a 10 excenterrel a 9 tengelyre ékelt 11 kar útján történik. Mind a excenter 12 tengelye, mind a prizma 8 tengelye a 7 kereten van csapágyazva. Az excentert elfordító 12 tengely a burkolószekrényen úgy van kivezetve, hogy arra nem támaszkodik és azt nem érinti. Ugyanez vonatkozik a súlyfelrakó szerkezetet működtető 13 tengelyekre is (1. az 5. ábrát). A találmány egy kiviteli alakja szerint az állvány az alaplemezre csavarokkal van felerősítve és ha ezeket oldjuk, az állvánnyal az egész mérleg minden szerelvényével együtt a szekrényből kiemelhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyenlőtlenkarú analitikai mérleg, azzal jellemezve, hogy minden szerkezeti része és szerelvénye közvetlenül és/vagy közvetve az állványra van erősítve. 2. Az 1. igénypont szerinti analitikai mérleg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mikroskálájának zérus beállítására a vetítőberendezés fordítóprizmája vízszintes tengely körül elfordítható. 3. A 2. igénypont szerinti analitikai mérleg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fordítóprizma vízszintes tengelyéhez kar van erősítve, amelynek vége excenteren fekszik fel.