145578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék röntgen rétegfelvétel készítésére

2 145.578 A fenti matematikai összefüggésekkél meghatározott geometriai viszonyokat az ábra is szemlélteti. Ha a T tárgy ti tárgytávolságban fekvő rl síkjának A pontja eT tárgyelmozdulás után Al-be jut, akkor éles kép nyerése végett a ki képtávolságban levő Ll lemeznek eL-el kell elmozdulnia. Ha így az eT tárgyelmozdulás és eL lemezelmozdulás le van rögzítve, a t2 tárgytávolságban levő r2 réteg éles képének nyerése végett az L2 lemezt K2 távolságba kell helyezni, mert ebben a távolságban fog a Bl^be elmozdult B pont röntgen árnyképé a Dl-foe elmozdult D pontba esni. Az a lehetőség, hogy a találmány szerint egy tárgynak egyszerre több rétegéről készíthetünk röntgenfelvételt, igen nagy előnye a találmány szerinti eljárásnak, az ismert eljárásokkal szemben. E az előny egyrészt abban mutatkozik, hogy a felvételnél a találmány révén időnyereséget érünk el, tehát a berendezés és a személyzet jobban kihasználható, ami már maga is nagy előny. Ennél még fontosabb azonban az, hogy a felvételek készítésének tökéletes egyidejűsége a diagnózis lehetőségeit is megjavítja, mert a felvételek között semmiféle elmozdulás vagy elváltozás lehetőségével nem kell számolni, ami a diagnózis szempontjából felbecsülhetetlen előny. A röntgensugárkúp, a vizsgálandó test és az érzékeny lemez egyidejű mozgatása az ábrán feltüntetett V karral történhet, amelynek az S sugárforráson áthaladó forgástengelye a röntgencsőhöz van rögzítve, v rése pedig a T tárgy, ill. az L lemez asztalához kötött Csl, Cs2 csapok vezetékéül szolgál. Az eddigiékben feltételeztük, hogy a sugárforrás helyben marad és a belőle kiinduló sugárkúp a csővel együtt mozdulatlan, vagy pedig a vizsgálandó test és a fényképező lemez elmozdulásával együtt elfordul, úgyhogy mindig a leképezendő réteg közepére irányul. A jelenségek részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a találmány szerinti eljárás úgy is elvégezhető, hogy a sugárforrás nem marad helyben, hanem egy, a vizsgálandó test mozgásával párhuzamos e egyenes mentén elmozdul, miközben mindig ezen e egyenes és az álbrán S, csl, cs2-vel jelölt t tengely metszéspontjában van. A gyakorlat szempontjából kielégítő pontosságot érhetünk el akkor is, ha a sugárforrást az S körül írt k körív mentén lengetjük, ami forgó antikatódás csöveknél a röntgencsőnek geometriai tengelye körüli lengetését engedi meg. Az ilyen csöveknél ugyanis a sugárforrásként működő fókusz a csőben excentrikus helyzetű. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás röntgen rétegfelvétel készítésére, amelyet az jellemez, hogy miközben a sugárforrás helyben marad, a vizsgálandó testet és a fényérzékeny lemezt (pl. filmet) egymással párhuzamosan úgy mozdítjuk el, hogy a leképezendő rétegnek a fényérzékeny lemezen keletkező árnyképe a fényérzékeny lemezhez viszonyítva helyben marad. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mialatt a sugárforrás helyben marad, azt úgy forgatjuk el, hogy a belőle kiinduló sugárkúp a vizsgálandó réteg és a fényérzékeny lemez mozgását követi. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a sugárforrást a leképezendő réteggel párhuzamos egyenes vonal mentén úgy mozgatjuk el, hogy a leképezendő rétegnek a fényérzékeny lemezen keletkező árnyképe e lemezhez viszonyítva helyben marad. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó testet és a fényérzékeny lemezt a leképezendő réteggel párhuzamosan olyan mértékben mozgatjuk el, hogy a sugárforráson és a leképezendő sík bármely pontján átmenő egyenes a fényérzékeny lemeznek mindig ugyanazon a pontján haladjon át. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyet az jellemez, hogy egymással párhuzamosan egyenlő mértékben egyidejűleg két, vagy több fényérzékeny lemezt mozgatunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás változata azzal jellemezve, hogy a sugárforrást körpályán mozgatjuk, a vizsgálandó testet és az egy, vagy több fényérzékeny lemezt pedig egymással párhuzamosan úgy mozdítjuk el, hogy a röntgensugárkúp tengelye mindig az említett körpálya középpontján halad át. 7. Berendezés az 1—6. igénypont szerinti eljárás kivitelére, amelyet használat közben helyibenmaradó sugárforrás és egyrészt a vizsgálandó test, másrészt a fényérzékeny lemez hordozására való egy-egy olyan tartószerkezet jellemez, amelyek egymással párhuzamosan olyan mértékben mozdulhatnak el, hogy a sugárforráson és a vizsgálandó test valamely pontján átmenő egyenes a fényérzékeny lemeznek mindig ugyanazon a pontján halad át. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fényérzékeny lemezt hordozó tartó szerkezeten egynél több fényérzékeny lemezt tartalmazó kazetta van elrendezve. 9. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárforrást tartalmazó röntgencső elfordítható olyan tengely körül, amelynek geometriai tengelye a sugárforráson áthalad és olyan mozgatókarral van ellátva, amelynek hosszirányú résébe a vizsgálandó testet és a fényérzékeny réteget hordozó egy-egy tartószenkezet csapja belenyúl. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés változata, azzal jellemezve, hogy a sugárforrás a röntgencső forgástengelyéhez képest excentrikus helyzetű. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 3394.Terv Nyomda, 1959.