145568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dietilamin előállítására

0 Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.568. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — LE—2.94. ALAPSZÁM Eljárás dietilamin előállítására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" Leuna, Kreis Merseburg (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Dr. Schade Hubert vegyész, Leuna és Sperling Walter főművezető, Leuna A bejelentés napja: 1957. október 3. Ismeretes már (a dietilamin acetaldehid reduk­tív aminálása útján történő előállítása. E reduk­ció során, amely a Schiff^bázisokon, mint közben­ső lépéseken keresztül folyik le, egymás mellett képződik a három lehetséges etilamin, nevezetesen a mono-, di- és trietilamin. Általában azonban csupán a dietilamin alkal­mazására áll fenn szélesebbkörű lehetőség, ezért a nem kívánt melléktermékként keletkező mono-és trietilamint vissza szokták vezetni a reakció­ba. Ebben az ammóniát és aminokat tartalmazó reakcióelegyben azonban az acetaldehid — egyéb alifás aldehidekkel ellentétben — igen nagy haj­lamot mutat az elgyantásodásra; ugyanilyen haj­lamot mutatnak az acetaldehid ammóniával vagy aminokkal képezett Schiff-féle bázisai is. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az eljárás lefolyta­tására szolgáló kontakt-kemencéket viszonylag rö­vid üzemi idő után ki kell bontani, mert a kép­ződött gyanta bevonja a katalizátort. Továbbá olyan kondenzációs reakciók is fellép­nek, amelyek magasabb . aminők és piridinszárma­zékok képződése révén acetaldehid-veszteséget okoznak. Ezek a mellékreakciók emellett az üzemi időszak vége felé nagymértékben megnehezítik a keletkezett aminkeverék desztilláció útján történő feldolgozását. Azt találtuk, hogy a fent vázolt hátrányok az­által küszöbölhetők ki, hogy a melléktermékként keletkező mono- és trietilamint az alábbi reakció szerint lefolyó átalakításnak vetjük alá: C2 H 5 NH, + (C,,H 5 ) 3 N — + 2(C2 H,,) S NH. E reakcióhoz nem szükséges, hogy az abban résztvevő anyagok sztöchiometrikus arányban le­gyenek jelen, minthogy olyan esetekben, amikor a reagáló anyagok aránya a sztöchiometrikustól eltér, a reakcióegyenlet nitrogénmérlege a reagáló gázok NH3 -tartalma segítségével állítható egyen­súlyba. A fent említett átalakítási reakció lefolytatható ugyanabban a készülékben is, amelyben az acetal­dehid reduktív aminálása történik, a gyártásme­netnek abban a szakaszában, amikor a katalizátor már hatástalanná vált az acetaldehid átalakítása szempontjából; lefolytatható azonban a fenti reak­ció valamely külön készülékben is. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén az eddigi berendezés teljesítőképessége, a katali­zátor térfogategységére számítva, kb. másfélszere­sére növekszik, emellett a katalizátor élettartalma kb. megháromszorozódik. A fent említett arnin-átalakítási reakció 100 C° feletti, célszerűen 150 és 180 C° közötti hőmér­sékleten, légköri vagy megnövelt nyomáson — célszerűen 2—3 atm túlnyomás alkalmazásával — folytatható le. Célszerű a reakciót hidrogén és/ vagy ammónia jelenlétében lefolytatni. Az ismer­tetett módon 60%-ig terjedő hozamú átalakítás ér­hető el. Az át nem alakult aminokat ismét vissza­vezethetjük a reakcióba. Az amin-átalakítás során kapott reakcióelegyet az acetaldehid reduktív ami­nálása során kapott reakciótermékkel együtt dol­gozhatjuk fel. A találmány szerinti eljárás kivitelét az alábbi példák szemléltetik: 1. példa 45 súlyrész monoetilaminból és 100 súlyrész tri­etilaminból álló keverékből óránként 1 litert veze­tünk át 2 liter tablettázott nikkel-alumíniumoxid katalizátoron, 155 C° hőmérsékleten. A kapott reakcióterméket desztilláció útján dolgozzuk fel. Kb. 300 g dietilarnint kapunk óránként. 2. példa 200 liter tablettázott nikkel-alumíniumoxid 'ka­talizátor felett 3 atm túlnyomáson, 160 C° hő­mérsékleten óránként 2 Nms ammónia-gázt és 120 liter 100 súlyrész víztartalmú trietilaminból és 50 súlyrész monoetilaminból álló keveréket ve­zetünk át. A reakció a körfolyamatba beszivattyú­zott hidrogén jelenlétében folyik le. A kapott reakcióelegy desztilláció útján történő feldolgo­zásával óránként kb. 50 kg dietilarnint kapunk. Az e példában említett katalizátor helyett alkal­mazhatunk a reduktív aminálás során felhasznált és ott már használhatatlanná vált katalizátort is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom