145564. lajstromszámú szabadalom • Új eljáráson alapuló aprószemcsés fűtőberendezés
2 145.564 ményt adja, mint egy mai radiátor 1 m2 fűtőfelülete. Hőcsere anyag lehet azonban korund vagy más anyag is. Ha gőzfűtésről van szó, a lecsapódó gőz igen jó hőátadási tényezőt biztosít, s így a fém akár vas, akár más fémfalú csőről legyen is szó, a kívánt 1000—4000 kg/kalória in2 h c C-ra simán tudja teljesíteni. Ugyanis a (fo) felülettel "érintkező pl. 1—3 mm rétegvastagságú szemcsék ^tényleges nagysága a (b) felület nagyságának sokszorosa, esetleg 5—10-szerese is. A (g) térben a (b) faltól felvett meleget szétszórva a' (g) térben levő szemcsék tényleges felületére m2 -enként kb. 200— 800 kg cal m2 h°C adódik. Ez a példa viszont azt mondja, hogy a (g) térben minél kisebb vastagságú szemcseréteget áramoltassunk át, illetőleg esetleg bordázassál a (g) térben a (b) hőcserefelületet növeljük. Ha ugyanis a (g) térben a szemcse rétegvastagság növekszik, úgy a (b) felülettel érintkező felülethez viszonyított szemcsefelület nő, de vele együtt a határréteg felületek kialakulnak (növekszenek) és a (g) térben levő szemcsék által átvett meleg a légtérben szétosztott szemcsefelületre szétosztva azt eredményezi, hogy egy szemesére már kisebb hőmennyiség jut, mint amit a szemcse le tudna adni, illetőleg a (g) térben átáramló nagyobb tömegű szemcse kevesebb hőmennyiséget tud felvenni a (b) hőt közlő faltól a viszonylag nagyobb határréteg miatt s így a szemcsék hőfoka is alacsonyabb lesz ebben az esetben, mint lenne, vékonyabb szemcseréteg-Arastagság mellett. Pontosabban ezt még így magyarázhatjuk: a (b) hőt közlő felülettel érintkező „aprószemcse" és (b) felület között van egy bizonyos vastagságú határréteg, amely az (a) fűtőtestből a (c) aprószemcsébe való átáramlásnál egy bizonyos ellenállást fejt ki. A (c) szemcséről egy másik szemcsére való hőátvitelnek ugyancsak ilyen határréteg okoz további ellenállást. Mármost minél több egymás mögött levő hőfökesési lépcsőben álló szemcse van, annál inkább csökken a (b) felületen átáramoltatható hőmennyiség az időegységben adott felületnagyság mellett. Minél inkább elérjük tehát a szemcsék lehető legvékonyabb rétegvastagságát s ezen szemcséknek a (b) felületen való minél nagyobb tovagördülési sebességét, annál nagyobb lesz a (c) szemcsék által az időegységben adott felületnagyság mellett átvett hőmenynyiség s ennek megfelelően annál magasabb lesz a szemcse hőfoka, vagyis annál inkább közelíti meg a (b) hőt közlő felület hőfokát. Az „aprószemcsés" eljárás lényege az, hogy a szilárd anyagok jobb hővezetőképességét és nagyobb hőtárolóképességét felhasználva a szilárd aprószemcsébe a gázok fajmelegének több ezerszeresét tudjuk tárolni. A szilárd testek igen nagy mértékben felaprózva óriási felületeket biztosítanak hőcsere céljára. Tekintve azt, hogy a fűtőberendezések méretei jóval kisebbre adódnak a mai berendezésekénél, ezért a falvastagságok csökkentése révén jobb hővezetést és további anyagmegtakarítást érhetünk el, ha a fűtőberendezést az (a) fémfűtőtesten kívül mindenütt préselt papírból vagy olcsó műanyagból készítjük, akkor a vas, illetőleg fémanyag további nagarányú megtakarítása érhető el. Tény az, hogy jelen megoldású hőcserélő berendezés anyagtakarékossági és gyártástechnikai szempontból óriási előnyt jelent a mai fűtőberendezé^ sekkel szemben, s valószínű, hogy „aprószemcsés" anyagként — ha szükséges — fémpor helyett más anyag, pl. korund is megfelel. A súrlódás miatt keletkező esetleges nagyon finom port (zs) nedves zsalus porleválasztóval kötjük le. Jelen találmány hasznosítható a hőtechnikában a gőzök túlhevítésére, gázok fel-, illetve lehűtésére bármely nagy hőmérsékletek áthidalásánál. Szabadalmi igénypontok: 1. Aprószemcsés fűtőberendezés azzal jellemezve, hogy olyan hőcsere (fűtő) tere (g) van, amelynek egyik határoló felülete (b) a hőforrással felfűthető test (a) felülete és hogy e (g) térbe a hőcserét megvalósító 0,01—0,5 mm átmérőjű fémből, fémoxidból kerámiai vagy más anyagból való szemcsék egy a hőcsere (g) tér fölött levő szemcsegyűjtő helyről (Lt ) jutnak, továbbá azzal jellemezve, hogy a szemcsegyűjtő térhez (Lj) egy szemcsetároló, illetőleg szemcseadagoló edény (N) csatlakozik, továbbá, hogy a hőcsere (g) tér egy kúpfelületekkel határolt téren (L) keresztül olyan (cs) hőcsere térbe torkollik, amely tér alul összeszűkül, míg felső része egy bővebb térbe nyílik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (g) fűtőteret, illetve az ennek folytatását képező (L) teret, valamint a (cs) hőcsereteret összekötő nyílások (s) nagysága változtatható, illetve elzárható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (cs) hőcseretér felső részét övező (k) térbe célszerűen e tér kerületén elosztott, változtatható nagyságú levegőbeömlő nyílások (Sj) vannak elrendezve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy az (sO levegőbeömlő nyílások, vagy az ezeket körülvevő térhez olyan cső vagy csövek (sz) csatlakoznak, melyeknek beömlőnyílása az (sx ) nyílásoknál mélyebben van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezés fűtőteste (a) víz, gőz, gáz vagy elektromos fűtésű. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezés felső nyílása porszűrővel vagy porleválasztóval, célszerűen nedves zsalus porleválasztóval van ellátva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jog! Könyvkiadó igazgatója 2569. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László
