145558. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szerkezet dilatációs folyadékkal működő hőfokszabályozó készülékhez

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.558. SZÄM 47. g2. 7—11. OSZTÁLY — JA-340. ALAPSZÁM Biztonsági szerkezet dilatációs folyadékkal működő hőfokszabályozó készülékhez Jausz Jenő hőtechnikus és Jausz Ernő gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. február 26. Ismeretes, hogy az olyan hőfokszabályozó ké­szülékek, melyeknél dilatációs folyadékkal telje­sen fel van töltve a működési tér, túlhevülés foly­tán gyakran megsérülnek, megjavításuk körülmé­nyes és költséges. Ezeket a hőfokszabályozókat leginkább boile­reknél (melegvíz készítő és tároló tartályoknál), továbbá gázgenerátoroknál alkalmazzák. Az utób­biaknál az aláfúvott levegő hőfokának szabályozá­sára. A készülék a, megkívánt (beállított) hőfok elérésekor a fűtőközeg, rendszerint vízgőz, szabá­lyozó szelepét zárják és így a további fűtés meg­szűnik. De ha például a szabályozó szelep záró­elemei közé került tisztátalanság következtében, vagy gázgenerátoroknál áramkimaradás miatt, az aláfúvott levegő áramlásának megszűnése követ­keztében, a beállított hőfoknál nagyobb hőfok éri a hőérzékelőt, a működtető folyadék túlhevülés következtéiben nem terjeszkedhet kellő mértékben és a készülék megrongálódik.1 A találmány olyan, biztonsági berendezést (rugós kompenzátort) alkalmaz, mely a dilatációs folya­dék terébe iktatva (szükség szerint egy, vagy több) lehetővé teszi a dilatációs folyadék túlhevülés kö­vetkeztében való terjeszkedését a készülék meg­rongálódása nélkül. A találmány biztonsági szerkezet, mely a dila­tációs folyadékkal működő hőfokszabályozó ké­szülék túlhevítés által okozott meghibásodását megakadályozza. A találmány szerinti biztonsági szerkezet példa­kénti kiviteli alakját a csatolt rajzon tüntettük fel. A rajz egy dilatációs folyadékkal működő hőfok­szabályozó készülék hőérzékelőjét ábrázolja a ta­lálmány tárgyát képező két biztonsági szerkezet­tel ellátva, melyek közül az egyiket metszetben mutatja. Az érzékelő —9— merülőtest része benyúlik abba a tartályba, vagy csővezetékbe, melyben a kívánt hőmérsékletet' tartani kívánják. —8— a dilatációs folyadékkal teljesen megtöltött tér. —1— a kapil­láris cső, mely a szabályozó szelepet mozgató nyomócsaphoz vezet. A —6— kulcs segítségévei elforgatható, a —7— skálán láthatóan az a hőfok­érték, melyet tartani kívánnak. —4— és —5— a biztonsági szerkezet (rugós kompenzátor). Ezek főalkatrésze a —3— rugó és a, —2— hul­lámos csőmembrán, mely tengelyirányú elmozdu­lást tesz lehetővé. A szerkezet működése a következő: Amikor a közeg (melynek hőfokát szabályozni kívánják) hőmérséklete a kívánt (beállított) érték­nél kisebb, a szabályozó szelep nyitva van és fűti a közeget. Ahogy a fűtött közeg hőmérséklete fo­kozatosan nő, a —8— teljesen zárt térben a dila­tációs folyadék terjeszkedik és mindjobban fojtja a fűtést szabályozó szelepet, majd pedig, a, beállí­tott hőfok elérésekor, a szelepet teljesen lezárja és a további fűtés megszűnik. Abban az esetben azonban, amikor a szelep nem zár tökéletesen (például tisztátalanság került a szeleptányér és ülés közé) a fűtés nem szűnik meg és —9— hő­érzékelő, illetőleg a benne levő dilatációs folya­dék hőfoka is emelkedik, minek következtében a dilatációs folyadék terjeszkedik és —2— hullá­mos csőmembránon át összenyomja —3— rugót, miáltal —8— térfogat megfelelően megnövekszik. Ellenkező esetben, tehát amikor a térfogat nem növekedhet, a készülék valamelyik része megre­ped, vagy kiszakad, mert a folyadék nem össze­nyomható. A. —3— rugó és a —2— hullámos cső­membrán méretezésével határozható meg az a maximális nyomás, mely a —8— térben felléphet és melynél roncsolás még nem következik be. A fűtés kézi szeleppel történő elzárása után a dilatációs folyadék lehűlés következtében össze­húzódik és a rugós kompenzátorok mozgó részei eredeti helyzetükbe kerülnek. A szabályozó sze­lep így rendbe hozható anélkül, hogy a készülék kényesebb és rendszerint nehezebben javítható al­katrészei megsérültek volna. A biztonsági berendezés alkalmazásával elér­hető, hogy például a 70 C°-ra beállított készülék 140 C° túlhevítést is elviseljen, megrongálódás nél­kül. Természetesen a mindenkori üzemadatoknak megfelelően méretezett biztonsági berendezés al­kalmazása által nagyobb túlhevítést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom