145554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohány kezelésére

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.554. SZÁM 79. c. OSZTÁLY — GO-447. ALAPSZÁM Eljárás dohány kezelésére Dr. Demeczky Mihály oki. vegyészmérnök, kutató intézeti igazgató és dr. Gondár Jenő oki. gépészmérnök, műszaki egyetemi tanár, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1955. június 20. Ismeretes, hogy a természetes vagy mesterséges úton szárított dohányleveleket csomózott vagy csoimózatlan állapotban, göngyökbe csomagolva szállítják a nyersanyagátvevő ún. beváltóhelyekre. Ezekben a dohánybeváltás után a dohány kezelésére és fermentálására való előkészítésére gyakorlatilag a következő eljárásokat alkalmazzák: a) a dohányleveleket szétválogatják nedvességtartalom' szerint, b) a magas nedvességtartalmú dohányleveleket szárítják levegőn, lábas asztagban, csillagban (szükség szerint) 2 hét 3 hónap közötti időtartamon át, közben 2—3 naponként állandóan átválogatják, válogatás közben szelektálják ós osztályozzák, a leminősülő anyagot kiválasztják. Ezen műveletek közben a dohányanyag ki van téve az időjárás változásaiból, a helyiségek állapotától, a kezeléstől függő állandó és ismétlődő káros behatásoknak, amelyek a sérülés, befülledés, dohosodás, penészedés, szennyeződés, törmelékképződés és más efféle káros követelményekkel járnak. Nyilvánvaló ezek után, hogy a természetesen szárított dohányanyagok nedvességtartalma változó és a külső időjárás, valamint a kezelés függvénye. A leírt kezelések közben történt kiselejtezés után fermentálásra alkalmasként megmaradt, beleértve a kezelések alatt előállt minőségromlás folytán leminősített dohányanyagot fermentálásnak vetik alá, mely nálunk gyakorlatilag a következők valamelyike szerint történik: c) asztagban fermentálás 3—5 hónapon át, ezalatt 4—8-szori átrakással, miközben a tapasztalat szerint 8—25% selejt adódik, d) mechanikai (kamrás) fermentálás kb. 8—10 napon át, megelőzőleg azonban a dohány a beváltóhelyről odaszállítandó és erre, valamint a befogadó kamratereikre várakozás közben a dohány elszíneződik, minősége romlik, ami a tapasztalat szerint 5—8% selejttel jár, e) gépi fermentálás 90—130 percen át, ami ugyancsak erre berendezett üzemekben végezhető, tehát előzetes szállítást és tárolást igényel, a fentemlített minőségrontó hátrányokkal, úgyhogy ennél is további selejttel kell számolni. A dohányanyagok kezelésére javasolták már elektromos erőtér alkalmazását, de ezek is csak egyes kiragadott műveletek elvégzésére és főképpen az elektromos erőtér melegítő hatásának felhasználására szorítkoztak. Ebből kiindulva javasolták annak alkalmazását szárításra, kémiai, öszszetételének változtatásával a dohány tulajdonságainak javítására, pörkölésére, erőteljes oxidáció céljára, amivel a dohány ballasztanyagait kívánják lebontani, egyidejű nedvesség hozzáadásával a fermentálás lerövidítésére. E javaslatok különféle szabadalmi leírásokban szerepelnek és egymástól eltérő kiviteli megoldásokra, így pl. zárt csatornában, gáztérben és nyomás alatt dohánykezelésre, a másik üveglapok közötti többórás zártterű kezelésre és a legkülönbözőbb frekvenciahatárok közötti erőterekre vonatkoznak úgy, hogy azokból elsősorban az egymással való öszszeütközés elkerülése látható, nem pedig gyakorlati megvalósításuk eredményessége, amely hiányosságuk, elterjedésük elmaradásából következtethető. A találmány az elektromos erőtér-alkalmazás fenti kezdő lépéseinek továbbfejlesztéseképpen, attól, mind az elérhető műszáki eredmény szempontjából, mind az alkalmazás technikai kivitelezésében alapvetően eltérő módon alkalmazza az elektromos erőteret. A találmány az elektromos erőteret közvetlenül a dohányok gyűjtőhelyén vagy átvételi helyén alkalmazza. A dohányanyag etaben az állapotban, kémiai összetételét, biológiai állapotét és fizikai tulajdonságait tekintve, az élvezeti anyaggá való kialakítás szempontjából a maximális adottságokkal kerül kezelésre. Így olyan kémiai összetételben változások. érhetők el, amelyek az eddigi alkalmazási módozatoknál nem, vagy csak résziben voltak elérhetők. A minőségromlás és javítás szempontjából döntő az az időszak, amely a fenmentálási műveletig eltelik. Ezt a lehetőséget használja ki a találmány és az elektromos erőtér alkalmazásával olyan kémiai, fizikai és biológiai változásokat idéz elő, amelyek későbbi állapotban, ferjmentálás alatt vagy után már nem érhetők el. A találmány szerinti kezelés megakadályozza a szárazanyag tartalom felesleges csökkenését fermentálásig, sőt a fermentálás alatt is. Ez a do-