145547. lajstromszámú szabadalom • Ortopéd matrac

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.547. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY - FU-169. ALAPSZÁM Ortopéd matrac Fürth Sándor kereskedelmi alkalmazott, Budapest A bejelentés napja: 1957. február 20. Ismeretes, hogy a sebészeti ortopédiai esetek igen nagy százalékánál szükséges a sérült részek teljes nyugalmi helyzetbe rögzítése. Orvosi kezelésben részesülő személyek gyakran hosszú ideig, tehát hetekig, vagy esetleg hónapokig viselnek olyan kötést a testükön, amelynek jelentős vastagsága a fekvést kényelmetlenné teszi. A beteg szenvedését fokozza, hogy a gipsz vagy egyéb pólyába rögzített testrészt a beteg nem tudja a másik végtaggal azonos szintbe helyezni. így pl. lábtörés esetén törött lábon oly vastag gipszkötés van, amely a hanyattfekvő ember lábát jóval magasabban tartja, mint a másik lábát, ami rossz, kényelmetlen érzés. Az ilyen beteg oldaitfeküdni nem tud, tehát háton fekve kell pihennie és aludnia, ami az említett okok folytán kényelmetlen. Ez a körülmény kiterjedhet olyan személyre is, akinek karján, vagy vállán van gipszkötés, vagy vastag pólyázás. Továbbá a más testihibával rendelkezők szerint, pl. zsugorodott láb, vagy púpos ember stb. A találmány szerint az ilyen betegek kényelmes elhelyezése céljából ortopéd matracot készítünk, melynek lényege, hogy a megvastagított beteg testrész elhelyezése végett kiképzett mélyedés van. A rajz példaképpen olyan matracot ábrázol, amelyen a gipszkötéses láb vályúszerű kiképzett mélyedésben fekszik és így szintbe kerül az egészséges lábbal (1. ábra). A 2. ábra szerint a matracban két a középtől a széle felé lejtősödő mélyülő és a matrac szélén gipszpólya vastagságának megfelelően mélyedést alakítunk ki, amelyeket olyan anyaggal bélelünk ki (linóleum, bilrot, plasztik stb.), amely megvédi a matracot a gipsz átázásától. Mindkét mélyedést beleillő párnabetéttel töltünk ki, amely betét felső szintje azonos a matracéval (2. ábra). A párna betéteket a matrachoz gombokkal, nyomókapoccsal vagy egyéb módon rögzítjük aszerint, hogy melyiken van a gipszkötés annaik megtel élőén az —a— jobb, vagy —b— bal oldali mélyedésből eltávolítjuk a párnabetétet. Használaton kívül a párnabetét a matrac —c— oldalához gombolható és így az elvesztése elkerülhető. A matrac és a párnabetét készülhet textil, gurni, laticel vagy más anyagiból. Űgy, mint a rajzok mutatják, a matracnak csak az egyik felén van vályúszerű kiképzés. Míg a másik felület sík. Ha tehát a matracot közönséges fekvőhely gyanánt akarjuk használni, a matracot megfordítjuk, vagy pedig olyan megoldás is lehetséges, hogy a matrac mindkét felületén más-más mélyedések vannak. Tehát a matrac megfordítása után másik beteg számára is használható. Ha tehát például egy kórház akar berendezkedni a találmány szerinti ortopéd matracok használatára, viszonylag kevés költséggel megoldható a kérdés, mert a találmány szerint a matrac mindkét oldalát, mindkét esetben (jobb és balláb) .használhatja. Az ortopéd matrac lehet egy vagy több i észből álló fekhely, például sezlon, kanapé, rekamié. Az ortopéd matrac előnye természetesen nemcsak az, hogy a két egymás melletti testrészt, pl. két lábat vagy vállat egy magasságba hozza, hanem ezzel egyidejűleg a beteg testrészt a többi • testrésszel is egy magasságba helyezi ami nagymértékben elősegíti a beteg jó közérzését és ezzel a gyógyulást is gyorsítja. Szabadalmi igénypontok: 1. Ortopéd matrac, melynek jellemzője megvastagodott, vagy megvastagított beteg testrész elhelyezésére alkalmas mélyedés (1. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti ortopéd matrac kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy mélyedésbe eltávolíthatóan rögzített betét van (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ortopéd matrac kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a két felülete, kétféle ortopéd célra vagy egy ortopéd és egy közönséges használatra kialakított. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2567. Terv Nyomda, 1959. - Felelős ve;atő: Gajda László