145546. lajstromszámú szabadalom • Változtathatóan időzíthető millimásodperces bányalövőgép sorozatrobbantásokhoz

Megjelent: 1959. november iü. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.546. SZÁM 78. e. OSZTÁLY — FO—297. ALAPSZÁM Változtathatóan időzíthető millimásodperces bányalövőgép sorozatrobbantásokhoz Fölnagy László technikus, Tatabánya A bejelentés napja: 1957. november 28. A találmány bányákban eszközlendő sorozatos robbantásokhoz való lövőgép, mely kis feszültséggel, pl. 24 voltos akkumulátorról táplálható és lehetővé teszi a pontos, millimásodperces időzítést. A találmány főcélja a sorozatos robbantásokat igen nagy pontossággal és emellett egyszerű, megbízható szerkezettel lehetővé tenni. A találmány alapgondolata, hogy a sorozatos robbantás céljaira, tehát az áramkörök egymásutáni bekapcsolására azt a magában véve ismert, de eddig csak óraszerkezeteknél alkalmazott ankert és gátkereket alkalmazzuk, amely lehetővé teszi az egymásutáni robbantásokhoz szükséges mozgásnak a kívánt pontos időközökben történő létesítését. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábrán vázlatos nézetben szemlélteti, a 2. ábra pedig egy részlet oldalnézete. A találmány 'szerinti bánya-lövőgép —1— kontaktusai a —2— vezetékekkel függenek össze és ezek a vezetékek a gépen kívül levő gyutacsokhoz csatlakoznak. Az —1— kontaktusok a —3— kontaktus-karral vagy csúszó-érintkezővel működnek együtt az áramkörök zárása és így a robbantások létesítése végett. Ez a csúszó-érintkező az —5— gátkerékre van erősítve, melynek fogai a —4— ankervillával működnek együtt olyképp, ahogyan ez a zsebórák szerkezeténél szokásos, ill. ismeret tes. Az ankervüla rugóhatás alatt áll és tengelye körül ide-oda lengethető, amivel azt érjük el, hogy az —5— gátkerék szakaszos forgást végez. A —4— ankervüla, mozgatása végett, a —6— rugó hatása alatt álló szögemelővel működik együtt és ez a szögemelő a bütykös —7— kerekek fogaival érintkezve ide-oda lengő mozgást végezhet. Ügy, amint a 2. ábra mutatja egymás alatt több ilyen —7— kerék van, de egymástól különálló kerekeik helyett egy bütykös hengert is alkalmazhatunk. A fontos csak az, hogy az egymás alatt vagy felett levő kerekeknél, ill. bütyök soroknál a bütykök egymástól való távolsága (az osztás) különböző. A —7— kerekek forgatása végett ezek mereven függenek össze a —8b— fogaskerékkel, amely viszont a széles —8a— fogaskerékkel működik együtt (lásd a 2. ábrát is). A —8a— fogaskerék tengelyén van a —10a— csigakerék, amelyet a —10b— hajtócsiga forgat. Utóbbi a —9— elektromotor tengelyén van. Az —5— gátkerék a :

—11— rugó hatása alatt áll, amelynek működése lényegileg ugyanaz, mint az órarugók működése. A —7— és —8b— kerekek tengelyén van a —12— fogantyú, amelynek szerepét az alábbiakban a működés kapcsán ismertetjük. A leírt készülékek használata, ill. működése a következő: Az —5— kereket a —11— rugó ellenében felhúzzuk, tehát elfordítjuk, mely célra e kerék tengelyén a rajzon fel nem tüntetett fogantyú van. Ez a fogantyú a készülék alkatrészeit magában foglaló tok, pl. könnyűfém tok külső részén van és így a felhúzás minden nehézség nélkül, igen rövid idő alatt lehetséges. Felhúzás után a készüléket, ill. lövőgépet az áramforráshoz csatlakoztatjuk, majd pedig a —12— fogantyú vagy gomb segítségével a —7— és —8b— kerekek tengelyét megemeljük. Ezzel az emeléssel kettős célt érünk el: egyrészt a tengely végén levő kontaktus (2. ábra) zárja az áramkört és ezzel a készüléket áram alá helyeztük, amit jelzőlámpa mutat, másrészt pedig a legfelül levő —7— bütykös kereket kapcsolatba hoztuk az anker-szerkezet könyökemelőjével. Ez a legfelül levő —7— kerék a rajta levő bütyöksor révén az ankerszerkezet leggyorsabb vagy leglassúbb mozgását eredményezi és így ha a —12— fogantyúval a következő —7— kerekek valamelyikét hozzuk működési helyzetbe, ezzel más sebességet, tehát más robbantási időközt állítottunk be. E beállítások után megindítjuk a —9— motort,, amely azonban magában véve ismert szerkezei révén az indulás pillanatában még nem forgatja a —8— fogaskerekeket, hanem csak akkor mikor már normál, egyenletes fordulatszámát elérte. Ekkor megindul a motor által hajtott alkatrészek mozgása, tehát a —7— bütykös kerék vagy henger mozgásba hozza a —4— ankervillát is. Ennek az ankervillának az egyik irányú mozgását a bütyök létesíti olyképp, hogy a —6— rugót megfeszíti és ugyanakkor a —4— villához tartozó húzórugó összehúzódik, a másirányú mozgásnál