145543. lajstromszámú szabadalom • Szórófej szőlő- és fapermetezőkhöz

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.543. SZÁM 45. f. 22—27. OSZTÁLY — FA-369. ALAPSZÁM . . • ) Szórófej szőlő- és fapermetezőkhöz Ifj. Farle Lajos gépészmérnök, Kistelek A bejelentés napja: 1958. március 6. Ismeretesek már olyart permetező szórófejek, amelyek a centrifugális folyadékporlasztás elvén működnek. A centrifugális folyadékporlasztás lényege az, hogy a szórófej porlasztókamrájának aljába a permetezőszár egyenes folytatásaként érintőlegesen fúrt lyukon keresztül, nyomás alatt vezetjük be a folyadékot. A folyadék a porlasztókamra falán forgásba jön és a kamrát lezáró porlasztókupak nyílásán porlasztott állapotban lép ki. A centrifugális porlasztás elvének felhasználásával kialakított, ismert szórófejeknek azonban több, igen lényeges hátrányos tulajdonságuk van. így a permetező folyadék, a többszöri szűrés ellenére is mindig tartalmaz olyan tisztátalanságokat, amelyek a szórónyílást eltömik. A szórónyílás eltömődése a munkát végző személynek mindig sok bosszúságot és a tisztítás jelentős időveszteséget jelent. Különösen kényelmetlen és fáradságos a háti permetező letevése és újbóli felvevése hosszú permetezőcső használatakor. Igen jelentős hátrányuk az ismert szórófejeknek az is, hogy a permetkúp szórásszöge csak viszonylag kicsi lehet, mert nagyobb szórásszög esetén a kúp közepe üreges marad. Az esetben, ha olyan permetezővel dolgozunk, amelynek nyomása nem állandó, akkor a kezdő nyomásnál a permetkúp közepe üreges lesz, a végső nyomásnál pedig a permetkúp szórásszöge kicsi. Előbbi esetben a dolgozó a permetet nein tudja tökéletesen irányítani, utóbbi esetben pedig a permet csak kis területet ér és így a munka lassú. További jelentős hátrány (mutatkozik az ismert szórófejeknél ott, ahol — pl. fa permetezésnél — többrészes szórót kell alkalmazni. Egyrészt külön-külön szórót kell használni a szőlő és a fa perVnetezéséhéz, másrészt az egyvonalban elhelyezett szórónyílások megnövelik ugyan a szórási területet hosszirányban, de a szélesség nem növelhető. Mivel az elporlasztott folyadék a levegőben haladva azon a részen, ahol a permetkúpok egymásba ütköznek, nagyobb cseppekké alakul, e cseppek nagyrésze pedig a földre hull, a permetezés nagy veszteséggel jár. A találmány szerinti szórófej az ismert szórófejek hátrányait kiküszöböli, alkalmazásával dugulásmentes üzem és tökéletes porlasztás érhető el. Ez a minden követelményt kielégítő szórófej olyan kialakítású, amelynek háza hosszirányban átmenő furattal van ellátva és e furat egyik vége a permetezőcsőre csatlakoztatható, másik vége pedig a zárókupakkal fedhető be. E furatnak a zárókupakkal lezárt végéből indul ki a porlasztókamra aljába érintőlegesen betorkolló' összekötő furat oly módon, hogy a benne áramló folyadék iránya a szórófej hosszirányú furatában áramló folyadék haladásával ellentétes és a két furat egymással szöget zár be. Tömör permetkúp elérésére — amint azt a kísérletek igazolták — a porlasztókamra alja a porlasztónyílás tengelyében kúpalakúra van kiképezve. Annak a lehetővé tételére pedig, hogy nagy felületeik permetezése is ugyanolyan szórófejjel legyen elvégezhető, több tetszés szerinti számú szórófej csavarozható egymás végére a zárókupak eltávolítása uján úgy, hogy a szórónyílások nem esnek egyvonalba. A találmány szerinti szórófej egy példakénti kiviteli alakját a rajz metszetben szemlélteti. Az ábrán a szórófej —1— háza —2— hosszirányú furattal van ellátva, amelyből —3— öszszekötőfurat vagy csatorna indul ki a —4— porlasztókamra aljába. A —4— porlasztókamra aljában —5— kúp helyezkedik el és a kamrát —6— porlasztónyílással rendelkező —7— porlasztókupak zárja le. A szórófej —8— menetes furattal a permetezőcsőre csatlakoztatható, míg az ugyanilyen méretű külső menettel ellátott másik —9— végére —10— zárókupak helyezhető. A nyilak a folyadék haladási irányát jelzik. A szórófej használatakor a folyadék a nyíl irányából belép az —1— ház —2— hosszirányú furatába, majd azon végighaladva a —10— zárókupakba megütközik, 'és ezután visszafordulva a —3— összekötő furatba jut. Közben az esetleges tisztátalanságokat lerakja a —10— zárókupakba, ahonnan időnként, pl. a permetezés befejeztekor a szennyezőrészek könnyen eltávolíthatók. E tisztátalanságok — ahogy azt a kísérletek is igazoízolták — a folyadékkal együtt nem tudnak megfordulni, így nem juthatnak be a —3— összekötőfuratba. A —3— összekötőfurat a —4— porlasztókamra aljába érintőlegesen torkollik be, így a bejövő folyadék a porlasztókamra falán forgásba jön és a —6— porlasztónyíláson át permet