145530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetilaceton előállítására

145.320 Decker—Holz 1955 1 M. Na-ra 5 M. etilacetátot és 0,8 M. acetont. Termelés: abs. etilacetátra kb. 13%. Krister 1 M. Na-ra használ 3,3 M. etilacetátot és 0,45 M. acetont. Termelés: abs. etilacetátra kb. 12%. A szabadalom tárgyát képező eljárásban 1 M. Na-ra használ 2,6 M. etilacetátot és 0,92 M. acetont. Termelés: abs. etilacetátra kb. 20%. A nátriumnak nagy feleslegben való alkalma­zása úgyszintén előnyös a kondenzió szempontjá­ból, ilyen esetben azonban a nátrium felesleg etil­acetát felhasználása mellett vész el, ami miatt az etilacetátra számított termelés csökken. Jelen eljárás lényegesen egyszerűbb és gazdasá­gosabb, bármely ismert eljárásnál. Az eljárás sze­rint nátriumot keverünk benzolban, majd nlkil­acetáttal és acetonnal hozzuk reakcióba. A reakció lejátszódása után ecetsavval megsavanyítjuk és a kiváló nátriumacetáttól az acetilacetonos réteget elkülönítjük. A nátriumot célszerű egyenlő nagyságú részecs­kék formájában előkészíteni. Előnyös, ha az ace­tont etilacetátba oldva adagoljuk, ugyanakkor az etilacetát egy részét előre a reakció-közeghez ad­hatjuk. A reakciót hűtés közben 20—50 C° között kell elvégezni. A kisavanyításhoz ecetsavat hasz­nálunk, amikor vízmentes nátriumacetát válik ki. Használhatunk kb. 3 M. vizet tartalmazó ecet­savat is, amikor 58 C°-on olvadó CH3 COONa.3H 2 0 összetételű kristályos terméket nyerünk. Az acetil­acetonos réteget leöntjük, vagy leszivornyázzuk és frakcionáljuk. Termelés acetonra számolva kb. 60%. Figyelembe véve a kevés felhasznált abs. etilacetátot, az eljárás egyszerűségét és az értékes nátriumacetát terméket, az eredmény igen jó. A reakcióközegként használt benzol több szem­pontból előnyös. Csökkenti az acetecetészter kép­ződést. Kisavanyításnál használata esetén csak igen kevés etilacetát és acetilaceton oldódik az alsó nátriumacetátos fázisba. Az etilacetát regenerá­lása úgy történik, hogy vízzel kimossuk az alko­holt, majd a felső réteget azeotrop desztillációval víz- és alkoholmentesítjük. Ilyenkor benzol hasz­nálata esetén kevesebb etilacetát veszteség van a vizes mosásnál, mint a szokásos módon. Az ezt kö­vető abszolutizálás isi igen 'meggyorsul, mert a benzol a még megmaradt alkoholt és vizet ala­csony forrpontú azeotrop alakjában magával viszi. Az ezután ledesztilláló abs. benzolos etilacetát frakció, jnint kiindulási nyersanyag felhasznál­ható. Példák 60 g (2,6 M.) Na-fém 150 g benzol és 150 g (1,7 M.) etilacetát keverékébe 20—50 C° között 450 g (5,1 M.) etilacetát és 140 g (2,4 M.) aceton elegyét csurgatjuk, majd forraljuk. Ezután 110 g (1,83 M.) jégecetet csurgatunk be. A kivált nát­riumacetátot kiszűrjük, az etilacetátos acetilace­tont pedig frakcionáljuk. Termelés kb. 150 g acetil­aceton, 200 g vízmentes nátriumacetát. 60 kg Na-fém, 150 kg benzol és 150 kg etil­acetát keverékébe 20—50 C° között 450 kg etil­acetát és 140 kg aceton elegyét csurgatjuk, majd forraljuk. Ezután 200 kg víz és 117 kg ecetsav ele­gyére nyomjuk. Az elváló felső réteget leszivor­nyázzuk. Az alsó réteget pedig 50 kg víz egyidejű lédesztillálásával acetilaceton mentesítjük. A visz­szamaradó nátriumacetát ömledéket formákba en­gedjük. A felső réteget frakcionáljuk. Termelés kb. 150 kg acetilaceton, kb. 300 kg CH;! COONa­. 3BLO krist. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás acetilaceton előállítására, melyre jel­lemző, hogy etilacetátot és acetont fémnátriummal reagáltatunk olyan közegben, amely acetilaceton­nal nem, alkohollal és vízzel pedig: képes azeotrop képzésére, majd a reakcióelegyet 0—3 mol vizet tartalmazó ecetsavval megsavanyítjuk, miáltal kristályos nátriumacetát válik ki az elegyből. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre az jellemző, hogy közegként benzolt használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, melyre jellemző, hogy kiindulási anyag­ként regenerált benzolos etilacetátot használunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2565. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom