145519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földfelszínen tárolt, vagy külfejtéssel kitermelhető anyagoknak fejtési előkészítésére
Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.519. SZAK. 5. b. és 41. 4l . OSZTÁLY — -BA—1184. ALAPSZÁM Eljárás földfelszínen tárolt, vagy külfejtéssel kitermelhető anyagoknak fejtési előkészítésére Feltalálók: Bányász János oki. bányamérnök, BucL^esí, Bolváry Tibor főmérnök, Budapest Ä bejelentés napja: Í957. június 29. A találmány eljárás földfelszínen tárolt, vagy külfejtéssel kitermelhető anyagoknak fejtési előkészítésére. Az eddigi gyakorlat szerint a külfejtések leművelésére a munkálatokat nyitóárok létesítésévei kezdték. A nyitóárok létesítése költséges feladat, mert — pl. a leművelendő területet négyszög alakúnak véve — az egyik oldal mentén a földtömeget ki kell termelni lehetőleg nagyteljesítményű gépi berendezéssel, pl. földnyeső gépekkel és forgóké trós, dömperszállításos munkával kell továbbítani. A földnyeső gépek csak a talajvízszint eléréséig alkalmazhatók. A további munkákat lényegesen megnehezítette a fakasztott talajvíz. A nyitóárok fedőrétegének nagy nehézséggel történő kitermelése után a nyitóárok területéről — az első szakaszból — a hasznosítható anyagot is kiszedték. A második szakasz meddőanyagát már az első szakaszból kitermelt összes anyag helyébe rakták és a továbbiakban is ily módon végezték a munkát. Ezen műveleteket lehetett bizonyos fokig folyamatossá is. tenni, de minden esetben meglehetősen nehéz körülmények között és nagy költséggel folyt a munka. A földfelszínen tárolt, vagy fedőréteg nélküli ásványi anyagok kitermelése vagy a külfejtések módszere szerint történt — természetesen ekkor nyitóárok gyakorlatilag nincs, vagy csak a hasznosítható ásványi anyagban van —, vagy víz segítségével mosatták és rendszerint szállították L a kitermelt anyagot. Jelen, eljárás alkalmazása esetén a leművelésre kerülő anyagban — szén, meddőhányó, egyéb ásványi anyag —, vagy az anyag alatt, vagy az anyag alá, illetve az anyag' közelébe vágatot hajtunk. A szükségnek megfelelően ezen vágatból fciágazóan több vágat, vagy nagy átmérőjű fúrólyuk is létesíthető és a rétegvizek előzetes vízlecsapolását is elvégezhetjük azáltal, hogy a vágat és a külszín között vízlevezetésre is alkalmas összeköttetést létesítünk. Az így lecsapolt víz zsompba gyűjthető és ipari célokra is (pl. előkészítőművekben) felhasználható, mivel a víz a fejtésbe nem került és ezért aránylag tiszta. A kiviteltől függően a hasznosítható és/vagy a nem hasznosítható anyagokat is részben vagy egészen a kihajtott vágatokon, fúrólyukakon szállítjuk el. Az eljárás előnye elsősorban, gazdaságosságot eredményez, imásodsorban a munkálatokat megkönnyíti. Az eljárás alkalmazása esetén ugyanis a nagyteljesítményű gépi berendezés használatára lényegesen nagyobb lehetőség nyílik, mint az eljárás alkalmazása nélkül, amely tény már önmagában is lényegesen olcsóbbá teszi a termelést. Ugyanakkor az eljárás szerinti kivitelnél függetlenítjük magunkat mind a terepviszonyok nehézségeitől, mind az időjárástól. A kihajtott víztelenítő összeköttetésekbe, vagy külön az e célra kihajtott gurítóba, vágatba az anyag betermelése igen célszerű. A találmány két példaképpeni kivitelezését a rajz, alapján ismertetjük. Nevezetesen: Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás külfejtések nyitóárkának, fejtési előkészítésének és víztelenítésének kivitelezését példázza. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás letermelésének egyik előkészítési lehetőségét mutatja be felülnézetben. A 3. ábra a 2. ábra I—I vonala mentán vett keresztmetszet. Az eljárás egyik példaképpeni kivitele az 1. ábrán látható külfejtés nyitóároknak — mint távolabbi — és szállítási vágatkihaj tási és víztelenítési — mint közvetlen — fejtési előkészítését mutatja. Az 1 leművelendő területet kb. négyszög alapterületűnek feltételezzük. A példaképpeni kivitelnél a 8 nyitóárok földmunkáinak megkezdése előtt egyik sarkához közel 3 lejtősaknát hajtunk ki. A leművelendő terület 2 legmélyebb pontjához legközelebb eső sarkot célszerű kiválasztani. A lejtősakna külszíni végénél kiképezzük a leadóállomást, amelyet célszerű ki« 1 ünoLoLu ik j n al egybekapcsolni. A tárolóbunktib il i 1' cL^an itas + a szükségnek megfelelően és a s-m ^" nan\t n akár folyamatos, akár szaka szo" o'^ilil 1 íeidc ' -sei végezhetjük el már jol ' i úton. A lejtősakna telepbeni v g^ koz<n oen cg -részt kiképezzük a szivattyúd ami at a zul - "-• 5 vízgyűjtőzsornppal, másrészt a njit^vok veU'l -tétaen 7 vágatrendszert képezünk ki a telepben. A 7 vágatrendszer kiképzése után pl. 9 gurutokat hajtunk ki a külszínre, melyeknek célja egyrészt a rétegvizek lecsapolása, másrészt későbbiekben a nyitóáiok meddő és hasznosítható anyagának a szállítási útvonalául, esetleg időszakos tárolásául szolgálhat. A 3 lejtősaknában és a telepben a- további szakaszokban kihajtott 7a, 7b, 7c, ... vágatrendszerbe és az első szakasz 7 vágatrendszerébe célszerű 10, 11 folyamatos szállítóberendezést elhelyezni, amelyen mind a meddő, mind' a szén
