145506. lajstromszámú szabadalom • Teljes kiértékelő készülék színképelemzéshez
4 145.506 tőnél háttérsugárzás-korrekciót kell végezni. A kiértékeléshez az (1) és (3) alapegyenletek tanúsága szerint szükség van az alábbi konstansokra: Xz, Xa, 7z, la, c0 , b. A mérési adatok pedig a következők: Sz+uz, Suz, SG+UG, SUO Sz+uz a meghatározandó elem (Z) vonalán mért feketedésértéket jelenti, Suz pedig a vonal melletti háttér feketedésértékét. SG+UG és SUG jelentése hasonló értelmű az alapelem (G) vonalára. A konstansok közül X z és X a előre megadottak, a y potenciométerek beállításával viszont már megismerkedtünk. A c„ potenciométer beállítása úgy történik, hogy a 3. ábra szerinti kiértékelő egység YL—Yß pitenciométerének csúszkáját elektromosan összekötjük a c0 potenciométer csúszkájával. Ekkor természetesen az előbbi csúszkát a szervomotor addig fogja önműködően eltolni, amíg a c0 potenciométer csúszkáján fellépő potenciál értékével azonos érték jelenik meg az előbbi csúszkán. Ha most a c0 potenciométer gombját addig forgatjuk, amíg a 3. ábra szerinti kiértékelő egység logaritmusos skáláján éppen a megadott c0 konstans értéke adódik ki, úgy a c0 potencio,méter a konstansnak megfelelő helyzetben fog állni. A b potenciométert később állítani kell majd, de ez a körülmény a fenti állapoton nem változtat. A b potenciométer beállítása az alábbi módon történi]?: A y beállításból a számoló egységen még raktározva maradt (JYm )j értéket a 3. ábra szerinti c0 , YL—YE pontokra kapcsolva a b potenciométer gombját úgy állítjuk be, hogy az YL—YE potenciométer c skáláján (cm )z értéke jelenjen meg. Ez, mint ismeretes a AY,„ értéknek megfelelő koncentráció Scheibe—Schneller, illetve Scheibe—Schöntag nyomán. A cm érték Z indexe azt jelképezi, hogy ezen érték az őskiértékelő görbén a (/JYm )z-nek felel meg.* így tehát célszerű a -/a potenciométer beállítását a yz beállítása előtt elvégezni, hogy így a b potenciométer a y potenciométerek beállításánál b = 1 helyzetben maradhasson. / A fenti módon egy elemzési szériára beállított készülékkel a sorozatos kiértékelés a következőképpen történik: A Xz, Íz poteneiométerekre kapcsolt számoló egység (1. illetve 2. ábra) skáláján Sz+uz értéket beállítva a kapott Yz+uz—YE feszültséget a kiértékelő egység (3. ábra) YE+U— YE önműködő potenciométerével c0 ponthoz képest kikompenzáltatjuk, vagyis az Yz+uz értékét, mint közbenső értéket elraktározzuk. Ezt a 6a ábrán (l)-el jelzett lépés szemlélteti. A függőleges vastag vonalak a 3. ábra szerinti kiértékelő egység potenciómétereit jelképezik balról jobbra haladva ugyanolyan sorrendben, mint ahogy ezek a 3. ábrán felülről lefelé haladva következnek. A 6. ábrán látható vízszintes szaggatott vonalak a potenciométerek csúszkáin beállított feszültségértékeket szemléltetik felfelé haladva növekvő értelemben. Az egyes nívók közötti .feszültségkülönbség a knpcsos jelek mellé van írva. Az Yz+uz-nek * Tíinnér^etesen a (zíYm )z, (cm )z értékpár helyett (-.!Y,-,,)Ü, {cm )c, is használható. az ábrán látható módon történő felvitele után az S skálán az Suz értéket beállítva, a kapott Yuz— YE értékét az Yu—Yg potenciométeren kompenzálta tjük ismét Co-hoz képest (lásd 6. ábra (2) lépés). Az alap korrekciója végett a már említett (X — 1, Y = 1) kapcsolásban levő számoló egységgel (1. illetve 2. ábra), ennek 0, — S pontjai köy zött az Yi+u—YE és Yu—YE raktározó potencióméretek csúszkái közötti AYz+uíu értéket (6. ábra (3) lépés) kompenzáljuk. A számiló egység (1. il-X letve 2. ábra) 0, — T>s pontjai között megjelenő y D alapkorrekció feszültségértéket a megfelélő polarítású kapcsolással az Yz+u—Yg-ből levonásba hozva (6. ábra (4) lépés), az eredő feszültséget a számoló egység c0 pontjához képest az YL—YE potenciométeren automatikusan kompenzáltatjuk (6. ábra (5) lépés). Ezután a számoló egységre a yo, illetve X G poteinciómétereket átkapcsolva az SG+UG és Suc-nek megfelelő értékeket kampenzáltatjuk az YE+U—Yg, illetve Yu—Yg potenciométereken az Yz.—Yg pontokhoz képest, amely a Co ponthoz képest Yz—YEZ feszültségen áll (lásd 6b ábra). Ezeket a kompenzáiciókat a fentiektől eltérően ellentétes polaritásban végeztetjük el. A AYc+uúj-nak megfelelő — a fentiekhez hasonló módon kapott — D korrekciós értéket a negatív irányba bevitt YG+UG—Y/.Q feszültségértékhez hozzáadva a c0-hoz képest Yz—YEZ értékén álló YL—YE ponthoz képest negatív irányban kiadódik az YQ—YEG értéke. Az YL—YE potenciométer tehát e műveletsorozat után c0 ^hoz képest AYZ/G— YEZ helyzetben áll. Ez lényegileg annyit jelent, hogy a kapott érték a tényleges AYZ/G értéktől egy AYEZ/EO (= YBZ—YE G) értékkel különbözik. Mint ismeretes, az egy meghatározott fényképészeti feltételekre érvényes ős kiértékelőgörbe felállításánál a AYEZ/EG — const, értékét figyelmen kívül hagyva állapítjuk meg a c0 és cm értékeket, s így a fenti kiértékelő műveletsor elvégzése után az YE-^-YE potenciométeren végül is a c0 ponthoz képest AYZ/G feszültségkülönbség áll fenn, aminek a logaritmus skálán közvetlenül leolvasható módon a keresett c koncentráció felel meg. A fentiekben leírt komplikáltnak látszó kapcsolássorozat egy kézi működtetésű kombinált kapcsoló segítségével gondolkozás nélkül valósítható meg. A kapcsolón e legkomplikáltabb esetben tehát 2x(2~f-2) = 8 kapcsolást kell végezni. Három típusú kiértékelés végezhető el különkülön kapcsoló segítségével. Ezek a következők: alapkorrekció nélkül, alapkorrekció a Z esetben, vagy alapkorrekció a Z és G esetében is elvégezve. A teljes kiértékelés az első esetben két lépésben, a második esetben öt, a harmadik esetben pedig, — mint láttuk — nyolc lépésben hajtható végre. X értékének meghatározása Végül, — mint speciális, feladatra — alkalmas a készülék a x meghatározására is több mérés középértékeként. A felhasznált összefüggés Kaiser képlete alapján 2 n számú mérés esetében:
