145505. lajstromszámú szabadalom • Vonalintenzitás viszony mérésére is alkalmas nagydiszperziójú anyagvizsgáló spektroszkóp kettős betekintéssel

145.505 cca 30%-os veszteséggel jár s emellett a gyártás szempontjából is költségesebb. A jelen elrendezés folytán mindkét távcső látómezejében egyforma fényintenzitásokkal fognak a színképvonalak megjelenni, ami nagyban növeli a mennyiségi színképelemzés pontosságát. A 65 mm átlagos szemalaptávolság előállítása céljából a távcsövek 1 és 2 objektív lencséi egymás után következnek és mindegyik távcső tengelyére 45° szög alatt egyegy síktükör 3 van elhelyezve. A 45°-ban eltérített sugarakat a 4 síktükör a vízszintessel 30°, vagy 45°-os szöget bezáró irányba téríti el (4. ábra). Ennek az a célja, hogy a 6 okulárokon keresztül a betekintés kényelmes ülő helyzetben is lehetővé váljék. A 3 tükör egyúttal a távcső látómezejében a színképvonalak egymásutáni eddig szokásos rendjét, vagyis a színképvonalakhoz tartozó hullámhosszúság jobb irányú növekedését is biztosítja. A szemtávolság folyamatos állítása kétféleképpen történhet. Az egyik lehetőség az 1 távcsőnek a 3 és 4 tükrökkel és a 6 okulárral oldalirányban történő együttes eltolása, a másik lehetőség az okulár lencsék elé állított rombusz prizmák fénytani tengelyeik körüli elforgatása szolgáltatja. Ezen utóbbi eljárás az eddig is közismert eljárásokhoz tartozik. III. Vonalintenzitás-viszony mérése Mindkét távcső látómezejében kettéosztható színképvonalak jelennek meg a tájékoztató rnenynyiségi színképelemzés elvégzése céljából. Tudvalevő, hogy a spe'ktroszkópos (távcsöves vagy vizuális) tájékoztató mennyiségi színképelemzés a Gerlach-féle homológ vonalpárok segítségével történik. Ezek olyan ötvöző és alapéleim vonalpárok, melyek ismert százalékos érték mellett egyenlő intenzitásúak. Ezt az ún. homológ százalékot az alkalmazott kísérleti körülmények mellett előzetes hitelesítő eljárások során állapítják meg. így pl. a 141 820. lajstromszámú szabadalom tárgyát képező műszernél acél krómtartalmának meghatározásánál a következő vonalpárok alkalmasak: Cr 4846 = Fe 4647 0,5% Cr 5298 = Fe 5302 1,2% Cr 4861 = Fe 4859 18,0% Cr 4652 = Fe 4657 1,0% Cr 4789 = Fe 4787 5,0% A vonalak hullámhosszúsága A° egységekben van megadva, a vonalpár után szereplő százalékos érték pedig a homológ százalékot jelenti. A megadott fokozatok közé eső százalékos értékek mellett a homológ vonalpárok tagjai már nem egyenlő intenzitásúak. így pl. 0,8% Cr tartalom mellett Cr 4646 > Fe 4647, de Cr 4652 < Fe 4657. Ilyen közbeeső százalékos értékek megállapítása a homológ százalékos érték tekintetében közelebb fekvő homológ vonalpár két tagja intenzitásviszonyának becslése, vagy mérése útján történhet. A legegyszerűbb mérési eljárás lényege abban áll, hog 7 az intenzívebb vonalat mérhető módon mindig gyengítjük, amíg a vonalpár másik tagjával egyenlő intenzitású nem' lesz. A mérő eljárásnak számos előnye van a becsléssel szemben. Amíg a becsléshez igen nagy gyakorlatra van szükség és pontossága így is legfeljebb + 20%, addig a mérés igen egyszerű és pontossága kb. +5%. A becslési módszerhez szükséges sok homológ vonalpár helyett legfeljebb két vonalpárral széles koncentrációtartomány fogható be. Ilyen módon tehát az előzetes hitelesítő eljárás is leegyszerűsödik. Az előzőekben ismertetett mérőeljáráshoz eddig alkalmazott berendezéseknél az intenzitásszabályozó a megfigyelő távcső okulárjába van beszerelve. Ez az elrendezés az intenzitás szabályozáshoz használatos, tologatható szürke ékeknél az okulárba való beépítés miatt bonyolult. Emellett az ék hatása az egész látómezőre nem egyformán terjedvén ki, az éppen vizsgálandó vonalat pontosan a látómező közepére kell beállítani. A találmány szerinti különleges megoldású mérőberendezés mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. Az 5. ábrán felülnézetben ábrázolt R rész mögött a P, és P, síkpárhuzamos lemezek vannak közvetlen egymás fölött elhelyezve. A P, lemez a rajz síkjára merőleges Q tengely körül forgatható, míg a P2

lemez a rés síkjával párhuzamos marad. Mindkét lemez egyforma vastag abból a célból, hogy a kollimátor lencse gyújtósíkja a lemezek által kettéosztott résnek úgy az alsó, mint a felső felében azonos értékkel tolódjék el. Amikor a P, lemezt a Q tengely körül elforgatjuk, miként azt az 5. ábrában levő jobb oldali kép is mutatja, a fénysugarat önmagával párhuzamosan eltoljuk. A létrejövő A eltolódás függ a lemez vastagságától és az elforgás szögétől. A lemezpár beiktatásával a megfigyelő távcső színképrnezeje két részre van osztva (6. ábra). Miután a kollimátor lencse a rés felső részét a megfigyelő távcső képmezejének alsó felébe vetíti, a P-, lemez elforgatásával a színkép alsó fele a vonalakra merőleges irányban tolódik el és így a homológ vonalpár két tagja egy vonalba hozható (7. ábra). Ez rendkívüli mérteikben előnyös & két vonal intenzitásának megítélésénél. Ugyanezt a célt szolgálja a résnek találmány szerinti különleges kiképzése, amit a 8. ábra magyaráz. A 6 mikrométer csavarral széttolható 1 és 2 réslemezek a 3 elcsúsztatható keretbe vannak szerelve. A nevezett réslemezek alsó finoman felcsiszolt pereimé, szorosan fekszik a 7 es 8 réslemezek felső peremére. Ezeknél a lemezeknél a rés szélességét a 9 mikrométer csavarral lehet beállítani. A 3 keretet hosszirányban a 4 csavarorsóval tudjuk elmozgatni az 5 rugós pecek ellenében, amely utóbbinak rendeltetése egyrészt az egyenletes járat, másrészt a 4 orsónak a holt menettől való mentesítése. Az egymás fölött elmozdítható rések, illetőleg ezektől alkotott különböző színű képek (színképvonalak) a távcső látómezejében finom és éles vonallal kettéosztva és egymáshoz képest eltolva jelennek meg. Az egymás alatt levő két vonal intenzívebb tagját (pl. az Fe vonalat) a rés elé helyezett E, szürke ék betolásával mindaddig ígyengítjük, amíg az intenzitás a másik vonal (pl. Cr) intenzitásával egyenlővé nem válik (10. ábra). Amennyiben a vonalak annyira intenzívek lennének, hogy ezt a mérést zavarná, úgy a halványabbik (Cr) vonalat is gyengítjük a másik ék (E2) megfelelő mértékben való betolása útján. A környező színképvonalak a mérést zavarhat-