145473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem tapadó szénféleségek lepárlására és kokszolására
Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.473. SZÁM 10. a. 23—39. OSZTÁLY — NE—201. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés nem tapadó szénféleségek lepárlására és kokszolására Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Feltaláló: dr. Móry Béla oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. március 18. Pótszabadalom a 142.458 sz. törzsszabadalomhoz A 142.458 sz. törzsszabadalom eljárást ismertet nem tapadó szénféleségek, mint nem tapadó kőszenek és lignitek kokszolással egybekötött lepárlására, melynél a szénféleségek szárítását, előpárlását, kokszolását folytonos üzemben öblítő gáz és közvetett hőközlés együttes alkalmazásával végezzük és melynél a kokszolandó anyagot a szárítótérből az előlepárlótérbe gázzáró csatornákon át vezetjük. Ezekben a csatornákban a gázzárat mechanikus zárszerkezet létesíti, mely a példakénti kivitelnél szárnyakkal kamrákra osztott adagolóhengerként van kiképezve, mely a kokszolandó anyagot az egyes csatornákban továbbítja. Az ilyen mechanikus zárszerkezet hátránya, hogy a kokszolandó anyagot aprítja, működtetése energiát igényel és működés közben könnyen üzemzavarok léphetnek fel és állandó kezelést, karbantartást igényel. A találmány olyan eljárás és berendezés, melylyel a gázzárat e szállító csatornákban mechanikusan működtetett eszközök nélkül érjük el és amellett működése megbízható és a berendezés egyszerűbb. A találmány értelmében a szárítóteret az előlepárlótérrel összekötő csatornákban a gázzárat akként létesítjük, hogy a szénféleséget szállító térrészeikben a lepárlás folyamán a gázelszívás szabályozásával gyakorlatilag azonos gáznyomást tartunk fenn. Célszerűen a szállítócsatornák alsó és felső végeinél a nyomást azáltal egyenlítjük ki, hogy a felső végekhez csatlakozó szárítótérben az elszívás mértékét szabályozzuk. A találmány értelmében továbbá a gázzárat biztonságosabbá és hatásosabbá tehetjük, ha a szári tó térből a lepárlandó anyagot 5—10% nedvességtartalommal vezetjük a szállítócsatornákba és azokat kívülről fűtjük, előnyösen a szárítótérben uralkodó hőmérsékletnél nagyobb hőfokra. Ekkor a csatornákban fejlődő gőzök és gázok a csatornák végei felé igyekeznek távozni és így az előlepárlótér és a szárítótér közötti gázáramlással szemben járulékos ellenállást fejtenek ki, ami a gázzár biztonságát fokozza. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés példakénti kivitelét a mellékelt rajz mutatja, melyen csak a jelen találmány szempontjából fontos részeket tüntettük fel. A lepárló és kokszoló berendezésnek az —1— szárítótere, —7— előlepárlótere és i e két teret összekötő —5— szállítócsatornái vannak feltüntetve. Az —1— szárítótérben levő —3— nyergek alá forró füstgázt fúvatunk és a —2— nyergek alatt pedig elszívatjuk, majd hevítőberendezésben felhevítve ismét a —3— nyergek alá nyomjuk. A felesleges füstgáz és vízpára a —2— nyeregsor felett elrendezett, a rajzon fel nem tüntetett nyeregsoron ás a kéménybe távozik. A szárítótér alsó részén az —5— csatornák felső végének szomszédságában —11— nyergek vannak, melyek —12— oldalfalai az —5— csatornák" oldalfalaival egy síkban fekszenek. A —11— nyergek alatt —4— tér van kialakítva, melynek —9— elszívó részei az —5— szállítócsatornák felső végeihez csatlakoznak. A —11— nyergek felső részén a —10— elszívócsonkok vannak. A —7—• előlepárlótér felső részén, az •—5— szállítócsatornák alsó végeinek szomszédságában a —8—• elszívócsonkok vannak. A —10— elszívócsonkok közös elszívóvezetékre vannak kapcsolva, ugyancsak közös elszívóvezetéken vannak a —8— elszívócsonkok elrendezve. A —8— és —10—' elszívócsonkok a —13—, illetve a —14— csöveken át a —15— differenciál manornéterre vannak kapcsolva úgy, hogy az —5— szállítócsatornák végei szomszédságában levő —4—, illetve —16— terekben uralkodó nyomáskülönbséget mérhetjük. A —4— és —16— terekben, vagyis a szállítócsator-