145468. lajstromszámú szabadalom • Verőkalapácsos malom

Megjelent: 1959, november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.468. SZÁM 50. c. OSZTÁLY — MA—726. ALAPSZÁM Verőkalapácsos malom VEB Zementanlagenbau, Dessau (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Leiter öerhard konstruktőr és Ottlik Paul konstruktőr, dessaui lakosok A bejelentés napja: 1957. június 27. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. június 28. A találmány szilárd anyagok, mint mészkő, szén, gipsz, klinker stb. porráaprítására szolgáló, a pneumatikus kalapács vagy az ej tőkalapács elvé alapján dolgozó aprítóberendezésre vonatkozik. Kemény anyagok aprítására szolgáló gépi berendezések a legkülönfélébb szerkezeti megoldásokban és működési • módokkal ismeretesek; ilyenek pl. a hengeres zúzok, a verőmalmok, a csövesmalmok stb. Az ismert őrlőberendezések esetében az aprítási munkára eső százalékos energiafelhasználás az összes energiaszükséglethez viszonyítva igen csekély, minthogy az őrlőszerszámok igen sok üresjárási munkát végeznek. Így pl. csöves malmok esetében mindig a teljes őr lötest-töltetet kell felemelni, az őrlőtesteknek azonban csak kis része végez tényleges aprítási munkát, míg nagyobb részük munkavégzés nélkül hull vissza, vagy a felemelése által felvett energiának csak csekély részét alakítja át őrlőmunkává. Az őrlőtestekkel közölt energia legnagyobb része hővé alakul át, amiből legfeljebb nedves anyagok őrlése esetén kerülhet egy csekély rész hasznosításra. Hasonlóképpen áll a helyzet valamennyi más ismert rendszerű aprítóberendezés esetében is. Így pl. a verőmalmok esetében sem kerül soha annyi aprítandó anyag egy-egy verő alá, amennyit az energiatartalmának megfelelően felaprítani tudna. A találmány értelmében az említett hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy az aprítandó anyagot közvetlenül juttatjuk az őrlőszerszámhoz, és elkerülünk minden üresjárási munkát. A találmány szerinti megoldás esetében az aprítószerszámok teljesítményét a felhasznált energiának megfelelően lehet megszabni, ami által elérhető, hogy nem kell az áprítószerszámmal több energiát közölni, mint amennyi őrlőmunkává alakítható át. A verőkalapácsos malom esetében a pneumatikus kalapácsok elve szerint dolgozó, vagy egyéb ismert eszközökkel, mint körhagyótengelyeikkel, vibrátorokkal, elektromágnesekkel stb. hajtott verőalapácsokat csoportonként, pl. két sorban elrendezett 4—4 kalapácsonként egyesítik egy aggregátumba. A kívánt aprítási finomságnak megfelelően több ilyen aggregátumot is kapcsolhatunk egymás után, a kívánt óránkénti teljesítménynek megfelelően pedig több ilyen aggregátumot egymással párhuzamosan rendezhetünk el. A különféle őrlendő anyagok egymástól eltérő őrlési tulajdonságai folytán gyakran szükséges lehet az, hogy az egyes aggregátumok kalapácsainak verőütemét egymástól eltérően szabjuk meg, oly módon, hogy a nyersanyagbetápláló oldalon levő aggregátum időegységenként kevesebb ütéssel dolgozik, mint a sorozat végén levő, már aprított anyaggal táplált utolsó aggregátum. Az őrlendő anyag tulajdonságaitól függ az is, hogy célszerű-e az őrlendő anyag továbbítására szállítólevegőt alkalmazni, és ha igen, úgy milyen mennyiségi arányban. Szállítólevegő alkalmazása esetén a verőkalapácsok alsó végének megfelelő kiképzése útján az egész berendezésen végigvezető csatornát lehet az egymás mögött levő tömbökön keresztül kialakítani a szállítólevegő számára. Szállítólevegőként részben vagy egészben felhasználható a pneumatikus kalapácsok fáradt levegője is. A verőkalapácsok alakjához idomulnak az alattuk elhelyezett, pl. vályúszerűen kialakított verőlapok. Ezek a lapok könnyen cserélhetően vannak kiképezve; hosszuk vagy az egyes aggregátumok hosszának felel meg, vagy pedig olyan hosszúak lehetnek az egyes verőlapok, mint amekkora az egymás mögött elhelyezett aggregátumok együttes hossza. Az egész verőkalapácsos malom lejtős helyzetben állítandó fel. Az aprítandó anyagot a csatornaszerűén kiképezett verőlapokra adagolják, ahol az a malom lejtős helyzete folytán végighalad ezeken a verőlapokon, miközben a verőkalapácsok felaprítják ezt az anyagot. Minthogy az egy aggregátumban egyesített .verőkalapácsok összes alap-