145458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogművek külső behatás elleni védelmére

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.458. SZÁM 30. b. 10—17. OSZTÁLY - KO-858. ALAPSZÁM Eljárás fogművek külső behatás elleni védelmére A magyar állam, mint a feltalálók: dr. Kovács Zoltán és dr. Kovács Imre budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1955. április 12. A fogászatban olcsósága miatt a rozsdamentes acélt (továbbiakban: rm. acél) alkalmazzák leginkább. A rm. acél fogműveken a forrasztás nélkülözhetetlen, mert a fogművek általában több darabból készülnek és emiatt a darabokat utólag forrasztással egyesítik. Forrasztásra a fogászatban speciális fehérarany-, arany-, takarékarany- és ezüstforrasztót (acélforrasztó) alkalmaznak. Az aranyforrasztók költséges, nemes fémötvözetek és ezért úgy bel-, mint külföldön a foghidak forrasztására szinte kivétel nélkül a rm. acélforrasztót alkalmazzák. A rm. acélforrasztót gyártó vállalatok ugyan előírják a speciális fehéraranyforrasztó használatát azzal, hogy rm. acélforrasztót csak ideiglenes fogműveknél (pl.: fogszabályozó készülékeknél) lehet alkalmazni. Ennek ellenére a végleges fogműveknél is rendszerint rm. acélforrasztót használnak. A rm. acélforrasztó alkalmazása az alábbiakban ismertetett hibák forrása, mely az acélforrasztót alkotó fémek hatásával magyarázható (ezüst, réz, cink, cadmium, nikkel stb.). Néhány héttel a fogmű szájbahelyezése után a rm. acélforrasztó felülete elszíneződik. Másik hiba forrása lehet a nyál — mint elektrolit hatására meginduló oldódási folyamat —, amely a forrasztó korrózióját okozza. A nagyfokú korrózió következménye a híd eltörése, leszakadása a fogmű forrasztott részén. Aranyfog és acélfog együttes alkalmazásánál a "rm. acélforrasztó anódként viselkedik és alkotórészei lerakódnak az aranyfelületre és ezen elszíneződést okoznak. A rm. acél és a rm. acélforrasztó között potenciálkülönbség lép fel és így galvánáram keletkezik. A galvánáram következménye a korrózió. A forrasztó levált részei — a fémionok — sensibilizálhatják a szervezetet és allergiás megbetegedéseket okozhatnak. Ezt irodalmi adatok tanúsítják. Az ismertetett hibák keletkezési lehetőségét csökkenti, ill. megszünteti a fogművek felületének részben vagy egészben krómmal való bevonása. Ezt eddigi kísérleteink bizonyítják, 'amelyeket 7 év óta e téren folytattunk. A következőkben a találmány szerinti eljárást ismertetjük részletesen, amely az általánosan ismert krömozási eljárástól némileg eltér. Egy liter krómsav oldathoz (1000 ml esapvizfoen feloldunk 300 g kristályos krómsavat) 10 g bórsavat teszünk. Feloldás után az oldatot néhány csepp kénsawal megsavanyítjuk, majd 50—60 C°-ra felmelegítjük. Közben a fogmű azon részét, melyet nem akarunk krómozni, vékony rétegben bevonjuk a színes nitrocellulózéval. A megmelegített oldatot az üvegkádba öntjük. Közepes nagyságú fémhíd esetén 4 V feszültség és kb. 4,5 amper intenzitású egyenáram szükséges. A krómozandó fogművet a katódra akasztjuk és 5—6 percig a fürdőben hagyjuk. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy két-hárorn mikron vastagságú krómréteg rakodjon a nitrocellulózéval be nem vont felületre. A fürdőből való kivétel után a krómozott fogművet vízzel alaposan leöblítjük, a lakkréteget pedig acetonnal távolítjuk el. A fénytelen, szürkés színű krómozott felületet polírozzuk. Ezzel az eljárással egyegy fogmű krómozása a hozzátartozó összes előkészítő munkálatokkal 10—15 percig tart. Mindennapi gyakorlatunkban a következő esetekben használjuk a krómozási eljárást: acélhidak acélforrasztóval történő forrasztása esetén, fémkapocs, fémlemezhez való forrasztásakor, kontakt pontok forrasztóval történő kiképzésének bevonatára, fémöntvények hibáinak forrasztóval történő javításakor, különböző ötvözetek (ezüst, réz) elszíneződésének kiküszöbölésére, a felület keménységének fokozására, vagy -ilyen fogművek forrasztásánál a forrasztó felületének a bevonására, aranyból készült fogművek rágófelületének bevonására, kopáscsökkentés céljából, ha az antagonista erősebben koptat. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fogművek külső behatás elleni védelmére, azzal jellemezve, hogy a több tagból álló és összeforrasztott fogművet polírozás után, részben vagy teljesen galvanikus módon krómmal vonjuk •be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a krómozást a galvánfürdő magasabb hőfokra (50—60 C°) való előzetes felhevítése után eszközöljük.