145454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emberi és állati szervek tartósítására

2 145.454 ben nem képesek a szervet oly módon konzer­válni, hogy az eredeti alakját megtartsa, ne zsu­gorodjék, deformálódjék. Amennyiben pedig meg­őrzik a szerv eredeti alakját, azt nem hozzáfér­hető módon oldják meg. Ezért csupán csak külső szemléltetés céljaira alkalmasak, míg a szervek belső rendszerének vizsgálatát, vagy a tartósító folyadékot tartalmazó edényzet, vagy a beágyazó műgyanta akadályozza meg. Emellett rendszerint igen körülményesek és költségesek is. A találmány az eddig megismert eljárások hát­rányait kiküszöböli és egyszerűbb módszerrel, csupán a tartósítási metodika újszerű megválasz­tásával olyan készítmények előállítását teszi lehe­tővé, amilyeneket az eddigi eljárások egyike sem tudott biztosítani. A találmány megoldja, hogy a szervet olyan állapotban készítsük ki, ami megfelel a testben elfoglalt helyzetüknek és alakjuknak. A találmánnyal elérhető, hogy a kikészített szervet szeletelhető keménységtől egészen lágy rugalmas formáig állítsuk elő, sőt egyes készítményeknél, pl. tüdőnél olyan rugalmas kikészítés is elérhető, hogy a tüdő képes éleí.niűküdé..ét is reprodukál­ni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az emberi és állati szervák, testek és testrészek tökéletesen megtartják, illetve felveszik életmű­ködésük során betöltött alakjukat, formájukat, ha a vértelcrütés és rögzítő oldatokkal, illetőleg anya­gokkal való kezelésük után légritkított, térben szárítjuk", illetve víztelenítjük, vagy a rögzítést is légritkított térben végezzük, mjmellett lehetővé tesszük, hogy a szerv ér- vagy üregrendszerén ke­resztül, hogy a külső légkör levegője beáramoljon. Kísérleteim során ugyanis azt találtam, hogy a szervek, pl. tüdő kellő mosás, illetve rögzítő anya­gokkal történő kezelés után amikor légritkított térben szárítjuk, és a szerv ér- vagy üregrendsze­re — tüdőnél a légutak, más szerveknél értelem­szerűen hasonló részek — csőrendszer által ösz­szeköttetésben van a külső légkörrel, és a légrit­kított tér negatív nyomását és/vagy az üregrend­szeren át beáramló levegő mennyiségét, célszerű­en szeleprendszerrel szabályozzuk, illetve változ­tatjuk, akkor a szerv a légritkított térben kitágul vagy összehúzódik. Tehát a beáramló levegő meny­nyiségének és a negatív nyomás szabályozásával elérhetjük, hogy a szerv a testben elfoglalt ere­deti alakját és helyzetét veszi fel. Amennyiben a szervet ilyen helyzetben szárítjuk, illetve víztele­nítjük, akkor az így rögzítődik és alakját mindig megtartja, sőt deformáló erők hatása után eredeti alakját, mint a rugalmas anyagok újból felveszi. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az em­beri vagy állati szervet ér- vagy üregrendszerén' keresztül fiziológiás konyhasó oldattal a vértől kimossuk. A mosást mindaddig folytatjuk, amíg a mosófolyadék teljesen színtelen nem lesz. A ki­mosást óvatosan kell elvégezni, nehogy a szerv megsérüljön. Általában minden erőszakos beavat­kozástól tartózkodni kell. Kimosás után a szervet rögzíteni kell. A rögzítést akár reverzibilisen, akár irreverzibilisen ható rögzítő anyagokkal végez­hetjük. Reverzibilisen hat pl. a konyhasóoldat, mig a formaldehid irreverzibilis rögzítésére alkal­mas. Természetesen rögzíthetjük a szervet egyéb ismert anyagokkal, így pl. acetonnal, alkohollal stb. is. A szervet vagy belehelyezzük a rögzítő­oldatba, vagy a rögzítőoldatot beinieiáljuk a szerv ér- vagy üregrendszerébe. Ügy is eljárhatunk, hogy a rögzítőoldat beiniciálása után vagy anél­kül az egész szervet, annak nagyságától függően 1—5 napra a rögzítőoldatba helyezzük. Mint is­meretes, a rögzítő anyagok a szerveket merevvé, törékennyé teszik, ezért célszerű ezen anyagok feleslegét a rögzítés után legalább részben ki­mosni. Átmosásra közönséges vízvezetéki vizet használhatunk. A mosás időtartama a szervek nagyságátok függően 1—48 óra. Kimosás után — amennyiben lágy rugalmas készítményt kívánunk, előállítani — 30%-os glicerinoldattal mossuk át a szervet. Ilyen előkészítés után a szervet annak szerkezetétől és nagyságától függően 10—150 Hg mrn nyomású szobahőmérsékletű — célszerűen 20 C''-ú — légritkított térben víztelenítjük, ill. szá­rítjuk. A légritkított térben történő kezelést úgy végezzük, hogy a vákuum alatt levő szerv ér- vagy ür-^grendszere elzárószervvel rendelkező csőveze­tékkel összeköttetésben legyen a külső légkörrel. Célszerű egy olyan kivitelezés, hogy a szervet ér- vagy üregrendszere által felhúzzuk a külső lég­körbe vezető csővezetékre és ilyen felfüggesztett állapotban víztelenítjük. A szervre kapcsolt kivezető csövet, amely a kül­,<"ő légkörrel van összeköttetésben, elzárószeleppel látjuk el és a légritkítás mértékének, ill. a szelep kinyitásának, ill. elzárásának beállításával a be­áramló levegő mennyiségét úgy szabályozzuk, hegy a szerv a testben elfoglalt helyzetét és alak­ját vegye fel. Beállítás után 1—5 napig- tartjuk ebben a rendszerben a szervet. A légritkított tér­ben történő kezelést lényegesen meggyorsíthatjuk, ha a vákuumban történő szárítást valamilyen nedv­szívóanyag" jelenlétében végezzük. Erre a célra kiválóan alkalmas kálciumklorid vagy aktív szi­líkagéL A kártevők elleni védelem biztosítása érdekében akár a rögzítőoldatba, akár a glicerines oldatba 1—2 ccm ciklohexanont elegyítünk. A szervek egyes részeinek ún. képleteinek fel­tüntetésére különböző festéseket, iniciálásokat vé­gezhetünk, így pl. a tüdőnél feltüntethetjük az aríeriokat, vénákat, légutakat, szegmentumokat stb. A festést végezhetjük a rögzítés előtt, tehát közvetlenül a kimosás után, de lehet az eljárás befejezése után is festeni. Általában a szervek kikészítés után igen jól festhetők. Festés céljaira a különböző ismert víz, olaj, anilin, lakk stb. fes­tékek használhatók. A kész szervek tetszetős vé­dőréteggel is bevonhatók. ^ Igen szépek pl. a len­olajjal bevont vagy átitatott késztímények, ame­lyen a lenolaj megszáradása után finotn átlátszó linoxil filmréteg marad vissza és védi a szervet külső behatások ellen. Különleges igények pl. rönt­genvizsgálatok céljaira a szerv egyes részeibe röntgenkontraszt anyagokat iniciálhatunk. Erre a célra leginkább az arany, ezüst festékek vagy. az egyébként is ismert hasonló hatású anyagok tel­jes eredménnyel használhatók fel. A kész szervet átitathatjuk a legkülönbözőbb anyagokkal — kaucsuk, zselatin, sellak vagy a legújabb műanyagokkal — mely műveletet ugyan­csak légritkított térben kell végezni. Ezek az anyagok a szerv struktúrájában változást nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom