145443. lajstromszámú szabadalom • Gázhiány-biztonságiszelep

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.443. SZÁM 4/c. 1—14. OSZTÁLY — GU-135. ALAPSZÁM Gázhiány-biztonsági szelep A Magyar Állam, mint a feltaláló, Gutái István budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. július 27. Gázkészülékeknél balesetet okozhat üzemük alatti gázhiány bekövetkezése, mert amikor újból megindul a gázáramlás, a nyitva maradt gázcsapon át gázömlés következik be a helyiségbe, aminek mérgezés, vagy robbanás is lehet a következménye. Ilyen balesetek elkerülésére a készülékek elé a gázvezetékbe olyan biztonsági szelepeket iktattak, atoelyek a gázáramlás megszűnésekor a vezetéket elzárják és csak akkor nyílhatnak, ha előzőleg a gázcsapot elzárjuk. Erre a célra membrános szelepeket használtak. A membrán egyik oldalán lévő tér a gázvezetéknek a gázcsap előtti terével állt összeköttetésben, a má­sik a szabad levegővel. Ameddig a vezetékben gáznyomás volt, a membrán a vele összekötött sze­lepet nyitvatartotta, mihelyt azonban gázhiány mi­att a nyomás -megszűnt, a szelep a vezetéket el­zárta. A szelep előtti és mögötti tér a gázcsap keresztmetszeténél jóval kisebb keresztmetszetű csatornával van összekötve úgy, hogy ameddig a gázcsapot el nem zárjuk, a membrán alatti tér­ben nem keletkezik oly nagy nyomás, amely a szelepet megemelni tudja. Ha azonban a gázcsa­pot elzárjuk, hosszabb-rövidebb idő után a sze­lep és a gázcsap közötti térben a vezeték nyo­mására emelkedik és ennek következtében a membrán a szelepet megemeli. Az eddig hasz­nált ilyen szelepeknek az volt a hibája, hogy zárásuk nem volt megbízható. Ennek az volt az oka, hogy a membrán, amely a szeleporsóval volt összekötve, használat folytán bekövetkező alakváltozása és keményedése miatt még a szelep másik oldalán jól vezetett orsót is elhúzta tengelye vonalából. Ezért gömb zárófelületű szeleppel kísér­leteztek, de ez sem vált be. Egy ilyen szelepet tün­tet fel az 1. ábra. Az öntvényház két része közé van kifeszítve a 4 membrán. A membránhoz szeleporsó útján van erősítve a gömbfelületű 3 szeleptányér. Ez utóbbi záró gömb felületébe kis keresztmetszetű 6 horony van munkálva. Ezen át szivároghat a gáz az 1 térbe, hogy megemelje a membránt a szelep­pel. Ugyanis a membrán feletti 2 tér a 7 nyíláson át közlekedik a helyiség levegőjével. Mivel a membrán a szeleporsóhoz van kötve, a membrán elhúzódása az orsó útján, mint emelőkar útján a 3 szeleptányért elhúzhatja, úgyhogy a tányér és az ülés között oly nagy rés nyílhat meg, amely több gázt bocsát be az 1 térbe, mint a nyitott gázcsap abból kibocsát, úgyhogy a szelep a gázáram újra megindulásakor a gázcsap elzárása nélkül is újra nyílik. A szeleptányér jó zárásának biztosítására a sze­leptányért orsó használata nélkül közvetlenül a membránra erősítjük és sík zárófelülettel készítjük a tányért. Az orsó mellőzésével elkerüljük, hogy a membrán alakváltozása billentse a szeleptányért, a sík zárófelület pedig akkor is jól zár, ha a szelep­tányér a síkban eltolódik. A találmány szerinti megoldást a 2. ábra tünteti fel. Amint látjuk, a sík zárófelületű 3 szeleptányér közvetlenül a 4 memb­ránra van erősítve. A sík zárófelületbe van a 6 nyo­máskiegyenlítő horony vágva, úgyhogy a gáz a 3 szeleptányér és az 5 szelepülés között lassan beszi­vároghat az 1 térbe. A membrán feletti 2 tér épp­úgy, mint a már ismert megoldásoknál, a szelepház fedőjében kialakított 7 nyíláson át szabadon közle­kedik a környezet légterével. A találmány szerinti szelepnek a biztos záráson kívül előnye, hogy súrlódás nem lép fel benne, amely működésének biztonságát csökkentené, to­vábbá hogy előállítása olcsóbb. Szabadalmi igénypont: Gázhiány-biztonságiszelep, azzal jellemezve, hogy szeleptányérja (3) közvetlenül a membránra (4) van erősítve, és hogy a szeleptányér (3) zárófelülete sík. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2428. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom