145443. lajstromszámú szabadalom • Gázhiány-biztonságiszelep
Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.443. SZÁM 4/c. 1—14. OSZTÁLY — GU-135. ALAPSZÁM Gázhiány-biztonsági szelep A Magyar Állam, mint a feltaláló, Gutái István budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. július 27. Gázkészülékeknél balesetet okozhat üzemük alatti gázhiány bekövetkezése, mert amikor újból megindul a gázáramlás, a nyitva maradt gázcsapon át gázömlés következik be a helyiségbe, aminek mérgezés, vagy robbanás is lehet a következménye. Ilyen balesetek elkerülésére a készülékek elé a gázvezetékbe olyan biztonsági szelepeket iktattak, atoelyek a gázáramlás megszűnésekor a vezetéket elzárják és csak akkor nyílhatnak, ha előzőleg a gázcsapot elzárjuk. Erre a célra membrános szelepeket használtak. A membrán egyik oldalán lévő tér a gázvezetéknek a gázcsap előtti terével állt összeköttetésben, a másik a szabad levegővel. Ameddig a vezetékben gáznyomás volt, a membrán a vele összekötött szelepet nyitvatartotta, mihelyt azonban gázhiány miatt a nyomás -megszűnt, a szelep a vezetéket elzárta. A szelep előtti és mögötti tér a gázcsap keresztmetszeténél jóval kisebb keresztmetszetű csatornával van összekötve úgy, hogy ameddig a gázcsapot el nem zárjuk, a membrán alatti térben nem keletkezik oly nagy nyomás, amely a szelepet megemelni tudja. Ha azonban a gázcsapot elzárjuk, hosszabb-rövidebb idő után a szelep és a gázcsap közötti térben a vezeték nyomására emelkedik és ennek következtében a membrán a szelepet megemeli. Az eddig használt ilyen szelepeknek az volt a hibája, hogy zárásuk nem volt megbízható. Ennek az volt az oka, hogy a membrán, amely a szeleporsóval volt összekötve, használat folytán bekövetkező alakváltozása és keményedése miatt még a szelep másik oldalán jól vezetett orsót is elhúzta tengelye vonalából. Ezért gömb zárófelületű szeleppel kísérleteztek, de ez sem vált be. Egy ilyen szelepet tüntet fel az 1. ábra. Az öntvényház két része közé van kifeszítve a 4 membrán. A membránhoz szeleporsó útján van erősítve a gömbfelületű 3 szeleptányér. Ez utóbbi záró gömb felületébe kis keresztmetszetű 6 horony van munkálva. Ezen át szivároghat a gáz az 1 térbe, hogy megemelje a membránt a szeleppel. Ugyanis a membrán feletti 2 tér a 7 nyíláson át közlekedik a helyiség levegőjével. Mivel a membrán a szeleporsóhoz van kötve, a membrán elhúzódása az orsó útján, mint emelőkar útján a 3 szeleptányért elhúzhatja, úgyhogy a tányér és az ülés között oly nagy rés nyílhat meg, amely több gázt bocsát be az 1 térbe, mint a nyitott gázcsap abból kibocsát, úgyhogy a szelep a gázáram újra megindulásakor a gázcsap elzárása nélkül is újra nyílik. A szeleptányér jó zárásának biztosítására a szeleptányért orsó használata nélkül közvetlenül a membránra erősítjük és sík zárófelülettel készítjük a tányért. Az orsó mellőzésével elkerüljük, hogy a membrán alakváltozása billentse a szeleptányért, a sík zárófelület pedig akkor is jól zár, ha a szeleptányér a síkban eltolódik. A találmány szerinti megoldást a 2. ábra tünteti fel. Amint látjuk, a sík zárófelületű 3 szeleptányér közvetlenül a 4 membránra van erősítve. A sík zárófelületbe van a 6 nyomáskiegyenlítő horony vágva, úgyhogy a gáz a 3 szeleptányér és az 5 szelepülés között lassan beszivároghat az 1 térbe. A membrán feletti 2 tér éppúgy, mint a már ismert megoldásoknál, a szelepház fedőjében kialakított 7 nyíláson át szabadon közlekedik a környezet légterével. A találmány szerinti szelepnek a biztos záráson kívül előnye, hogy súrlódás nem lép fel benne, amely működésének biztonságát csökkentené, továbbá hogy előállítása olcsóbb. Szabadalmi igénypont: Gázhiány-biztonságiszelep, azzal jellemezve, hogy szeleptányérja (3) közvetlenül a membránra (4) van erősítve, és hogy a szeleptányér (3) zárófelülete sík. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2428. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László