145421. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.421. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - EE-322. ALAPSZÁM Tartalékkatóda Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí., Budapest Feltalálók: Winter Ernő és Budincsevits Andor mérnökök, budapesti lakosok (mindketten a Távközlési Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársai) A bejelentés napja: 1956. január 24. 1. pótszabadalom a 144 881 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Törzsszabadalmunk olyan tartalékkatódákra vonatkozik, amelyek jellemzői egy üreges tartó, e tartóban elhelyezett szigetelt fűtőszál, a tartó' felületének legalább egy részét borító, föld-alkáli vegyületet tartalmazó tartalékanyagként szereplő bevonat, valamint e bevonatot közvetlenül borító és a tartóval közvetlen elektromos és hőkapcsolatban levő, fémből készült migrációs köpeny. A törzsszabadalom szerint e migrációs köpeny több, egymással érintkező tagból, pl. két sor egymásra tekercselt spirálisból áll, ahol az egyes menetek közvetlen egymás mellett vannak és a két sor (réteg) egymást és egymás hézagait szorosan fedi. E migrációs köpeny felületén azután molekula, ill. atomnagyságrend vastagságú aktív emissziós réteg van. Az ilyenfajta katódáknál a földalkáli vegyületet tartalmazó bevonat és az aktív felületen levő emissziós réteg báriumtenziója gyakorlatilag azonos, minthogy e két hely abszolút hőmérséklete is gyakorlatilag azonos. Több réteg alkalmazása esetén azonban e két hely közötti hőmérséklet eltérés 50 C° is lehet. Ügy találtuk azonban, hogy ezen a néha jelentkező hátrányon úgy segíthetünk, ha a migrációs köpenyt nem két rétegből, hanem egyetlen rétegből alakítjuk ki. Ilyen esetekben a tartaléktér és a katód felülete közötti hőmérsékletkülönbség legfeljebb néhány C° lesz, ami annyit jelent, hogy e két helyen a földalkálitenzió gyakorlatilag teljesen azonos lesz. A találmány különösen huzalból kiképzett migrációs köpenyeknél alkalmazható. Célszerűen 6— 30 mikron vastag huzalt használunk, amelyet a tartón elhelyezett aktív rétegre egy sorban szorosan rátekercselünk. Az egyes meneteknek oly közel kell egymáshoz lenniük, amennyire csak lehetséges. A menetek a köpenyvégeken a tartónak arra a részére is kiterjednek néhány menet hosszban, ahol azon aktív anyag már nincsen és azon hegesztéssel rögzíthetők. E katóda különös előnye az azonos tenzión kívül, melyet már fentebb említettünk, az is, hogy rövidebb az utánpótlandó földalkálifém migrációs útja, ami jóformán azonnali utánpótlást tesz lehetővé. A jelen találmány szerinti katóda egyébként a törzsszabadalomban leírt bármely aktiválóanyaggal lehet aktiválva és ugyanolyan anyagok hsználhatók elkészítéséhez, mint amelyet a törzsszabadalomban leírtunk. A találmányunk szerinti katóda egy gyakorlati megoldását, amely csupán példaképpeni, tehát amelyre a találmány korlátozva nincsen, a mellékelt ábrán tüntettük fel. Az ábrán (1) jelöli az üreges tartót (katódtestet), (2) a fűtőtestet, (3) a tartalékréteget, mely kb. ugyanolyan vastag, mint a köpeny, míg (4) az egyetlen menetsorból kialakított migrációs köpenyt. Ez az (5) helyeken lehet a katódtesthez hegesztve. Bár a leírás és e rajz szerint a köpeny egyetlen menetsorból van kialakítva, azonban azon része, amely a tartalékanyagot nem, hanem csupán a katódtestet fedi, lehet továbbra is pl. két egymásra tekercselt menetsorból kialakítva, miután a köpeny ezen részének a migrációra befolyása alig van. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, azokra nem korlátozzuk magunkat, számos egyéb a találmány szelleme szerinti megoldás is oltalmi körébe" tartozik, különösen azon részletmegoldások, amelyek a törzse szabadalomban vannak védelem alá helyezve. Szabadalmi igénypontok: 1. A 144 881 lajstromszámú törzsszabadalom 1—11. és 13—19. igénypontja bármelyike szerinti tartalékkatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a migrációs köpeny csupán egyetlen rétegből áll.