145416. lajstromszámú szabadalom • Fajtázós, ventillátoros, verőkerekes malom módjára kialakított szénpormalom
Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.416. SZÁM 50. c. OSZTÁLY .— DA—143. ALAPSZÁM Fajtázós, ventillátoros, verőkerekes malom módjára kialakított szénpormalom VEB Dampferzeuger cég, Berlin-Wilhelmsruh (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Treu Heinz mérnök, Berlin, Bartusch Horst gépszerkesztő, Berlin-Wilhelmsruh A bejelentés napja: 1957. július 25. A találmány fajtázóval és fajtázóesappantyúkkal ellátott ventillátoros, verőkerekes malom módjára kialakított szénpormaíom. Az ismert verőkerekes malmoknál az érintőlegesen szállított szénpor-levegőkeveréket olyan csatornába vezetik, amely érintőirányban, kb. a ventillátor verőkerekének szélességében halad. Ennél az isimert kialakításnál a csatorna kis keresztmetszete következtében a szénpor túl nagy sebességgel jut be a fajtázóba és ezért a porban sok 1 mm-nél nagyobb szemcse van. Ezenkívül a szénpor nagy beáramlása sebessége szükségessé teszi a fajtázó teljes kibélelését páncéllemezzel, ami nagy anyagfelhasználással és sok költséggel jár. E hátrányokat a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy az érintőlegesen távozó szénpor-levegőkeveréket a fajtázóház és az őrlőkamraház között elrendezett átjárati csatornákon keresztül elosztótérbe vezetjük, mely az őrlőkamraház és/vagy a fajtázóház egész szélességére terjed ki és a legnagyobb szélességi, ill. keresztmetszeti mérettel a kerék síkjában rendelkezik. A bejárati keresztmetszet kiszélesítése és így megnövelése a fajtázótér felé lecsökkenti a szénpor-levegőkeverék sebességét, így jobb fajtázást érünk el, mert nincsenek szétszórt szemcsék (Spritzkorn). További előny, hogy a fajtázó kipáncélozása elmarad. A találmány szerint továbbá az átjárati csatornákat szerkezetileg egyetlen közbenső darabbá egyesített egy vagy több vezetőfelület alkotja, amivel a szénporáram kedvezőbb elosztásán kívül bizonyos egyszerűsítéseket érünk el. • Végül a ventillátoros verakerék fölött ferde nyelvet helyezünk el, mely a fajtázótérből, ill. az átjárati részből visszahulló idegen részeket elvezeti, miáltal a verőkerék károsodását elkerüljük. A rajz a találmány szerinti szénpormalom két kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az alábbi részletes leírás további előnyöket is közöl. Az 1. ábra a malom elölnézete, ill. hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti malom oldalnézete és megfelelő metszete. A 3. ábra a második változat elölnézete, ill. metszete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti malom oldalnézete és megfelelő metszete. Az 1. és 2. ábra szerinti első kiviteli alaknál a helytálló —1— verőlapokkal kialakított ventillátoros —2— verőkereket közelebbről fel nem tüntetett módon ágyazzuk. A —2—• verakerekeket magában véve ismert módon a spirális •—3— páncélzat veszi körül. A —2— verőkerék fölött van a —4— őrlőkamrához csatlakozó —5— közdarab, mely —6, 7, 8— vezetőfelületeik alkotta több —5'— átjárati csatornát tartalmaz. Ilyen elrendezés mellett a szénpor-levegőkeverék az —5'— csatornák által jól elosztva áramlik a —9— elosztótérbe, mely az őrlőkamraháznak és esetleg a —10— fajtázóháznak teljes szélességére kiterjed, mimellett legnagyobb szélességi, ill. keresztmetszeti mérete a —2— verőkerélk síkjában van. A csato.rnaszerű —9— elosztótér —11— hátfalával szemben vannak az elforgatható —12— fajtázócsapp-antyúk. Az utóbbiak és a —11— hátfal közötti távolság az áramlás irányában folyton csökken, amivel a szénpor-levegőkeverék jobb, kedvezőbb elosztását érjük el a —12— fajtázóesappantyúk közötti egyes szakaszokra. A tulajdonképpeni —13— fajtázóteret előnyösen oly szélesre vesszük, •mint a —9— elosztóteret úgy, hogy a tulajdonképpeni —13— fajtázótér és az elosztótér számára kb. négyzetes keresztmetszetű közös —10— fajtázóház adódik. Az őrleményt magában véve ismert módon a —14— surrantó vezeti be. Az —5'— átjárati csatornáknak az —5— közdarabban való elrendezése folytán a szénpor-füstgáz-, ill. -levegőkeverék három részáramra oszlik, ami már a —9— elosztótérben is a fajtázó jó kihasználását jelenti. Az —5— közdarabnak és a —9— elosztótérnek az ismert berendezéseknél nagyobb keresztmetszete következtében jelentékenyen csökken a szénpor-levegőkeverék függélyes sebessége. A —9— bevezetőcsatorna keresztmetszetének növelése ellenére a —10— fajtázóház méreteit kisebbre vehetjük és a fajtázás mégsem lesz rosszabb, hanem inkább jobb. A három részáramnak az —5'— átjárati csatornákat alkotó —6, 7, 8— vezetőfelületeit a veszélyeztetett helyeken páncélozzuk és a kopásnak leginkább kitett