145406. lajstromszámú szabadalom • Légmegszakító

2 145.406 közben a 18 vonórúd a himbát felfelé lendíti, a 22 ütköző az 5 megszakító érintkező 7 karjának végét képező 9 tömbön kialakított vezetékpályán elcsúszik és ennélfogva a rajz szerint jobbfelé eltolódva a 20 kart jobbfelé lendíti és ezzel a 3 főérintkezőt zárja. Az ábra a megszakítót bekapcsolt állapotában mutatja, amikor a 3 főérintkező és az 1, 4, 5 megszakító érintkezőkből álló megszakító hurok is zárva van. Az érintkezőket ebben a helyzetben a 13, 14 karokat támasztó 16 ütköző, ezt az ütközőt pedi§ a 15 tengely tartja meg. A 15 tengelyt egy rugó a kapcsoló kiiktatása értelmében elforgatná, ezt azonban egy — nem ábrázolt — reteszelő szerkezet megakadályozza. Ez a reteszelés elektromágnessel, vagy a 17 fogantyús karral mechanikusan megszüntethető, a megszakító kikapcsoló mozgásának megindítása végett. A reteszelésnek — pl. túláramrelével való — megszüntetése esetén a 15 tengely a 16 ütközővel és 17 karral együtt rugóhatás alatt elfordul. Eközben a 16 ütköző a 13 karon, csúszva először a 13, 14 rudakat a közöttük levő szög megnövelése értelmében mozdítja el és ezzel a megszakító érintkezők közötti felületi nyomást növelve, a megszakító hurok villamos ellenállását csökkenti. Ennek folytán az áramnak a megszakító hurkon átmenő része nő, a fő érintkezőn átmenő része csökken, ami a főérintkezőn áthaladó áramrész megszakadását előkészíti. Egyidejűleg a 18 vonórúd süllyed, a 21 himba balra tolódik és a 3 főérintkező megszakad. Amint a 16 ütköző a csuklót elhagyta, a 13, 14 rudak összecsukódása a 12 rugó hatása alatt megindul, az 1, 4 érintkezők között az áram megszakad, majd amikor a 13 karral összefüggő 24 kar a 4 érintkezőt a 11 rugóval szemben elfordítja, a 4 és 5 között is megszakadás áll elő, ami az ívfeszültség kettéosztáisát eredményezi és végül az áramkör megszakadására vezet. Az egyik mellékábra a megszakítót az ív megosztása előtt, a másik az ív megosztása után mutatja. A megszakító zárása szintén vagy a 17 kézifogantyú elforgatásával, vagy a 15 tengelyre ható működtető mágnessel történhet, ami közben az előbbi műveletek fordított sorrendben játszódnak le. Szabadalmi igénypontok: 1. Légmegszakító, amelynek főérintkezői és ezzel párhuzamos áramútiba beiktatott megszakító érintkezői vannak, azzal jellemezve, hogy az említett párhuzamos áramút legalább két sorbakapcsolt megszakító érintkezőpárt tartalmaz, amelyek egymással olyan kinematikai kapcsolatban vannak, hogy szétválásuk időben egymás után következik be. 2. Az 1. igénypont szerinti megszakító kiviteli alakja jellemezve a megszakító érintkezőt a nyitás értelmében húzó megszakító rugóval, továbbá a kioldó tengely és a megszakító érintkező közé beiktatott, a megszakító érintkezőre záró értelemben ható mozgásátvivő szerkezettel — pl. excenterrel vagy Hídrendszerrel —, amelynek elrendezése olyan, hogy a kioldó tengely megszakító mozgásának kezdeti szakaszában a megszakító érintkezőket összenyomó erők növekednek. 3. A 2. igénypont szerinti megszakító kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az említett mozgásátvivő szerkezet egymáshoz és a megszakító érintkezőhöz csuklósan kapcsolódó két rúdból és a kioldó tengely körül forgó, a rudakat összecsuklás ellen, megtámasztó ütközőből áll. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti megszakító kiviteli alakja, amelyet az említett megszakító érintkezőt hordozó lengő karon levő tengely körül lengethető, a megszakító zárt állapotában a két megszakító érintkező között helyetfoglaló megszakító segédérintkező jellemez. 5. A 4. igénypont szerinti megszakító kiviteli alakja, amelyet a megszakító segédérintkezőt a mozgó megszakító érintkező felé terelő rugó és ez ellen ható, az egyik csuklós rúddal együtt elmozduló kitérítő kar jellemez. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti megszakító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a főérintkező lengő karon van elrendezve, amelyet vonórúd útján a kioldó tengely működtet. 7. A 6. igénypont szerinti megszakító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a főérintkező lengő karja és az említett vonórúd közé himba van beiktatva, amely — ütköző csapja és ezzel együtt működő vezeték hatására — a vonórúd húzása folytán elmozdul. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2424. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László