145404. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áram- és feszültségmérő-transzformátor hitelesítésére

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.404. SZÁM 21. e. 23-28. OSZTÁLY — SE—702. ALAPSZÁM Berendezés áram- és feszültségmérő transzformátor hitelesítésére Stépán László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 8. A találmány szerinti mérőberendezés áram- és feszültségmérő transzformátor áttételi és szöghibáinak mérésére alkalmas. A mérőberendezés elve komplex kompenzáció. Működési módja pedig az, hogy a vizsgálandó mérőtranszformátor primer és szekunder értékeivel szabatosan arányos, fázishű feszültségeket állít szembe egymással és ezek kompenzációval történő összehasonlítása révén állapítja meg a mérőtranszformátor átteleli és szöghiba értékeit. A primer és szekunder értékekkel arányos feszültségeket normál mérőtranszformátorok állítják elő. A mérőberendezés működését, mérőtagjainak ismertetését példaként az 1., 2., 3. ábra alapján mutatjuk be. Az 1. ábra árammérő transzformátor hitelesítését szemlélteti. A 2. ábra szerinti kapcsolásban a mérőhíd és a berendezés normál árammérő transzformátorainak ellenőrzése, önhitelesítése végezhető el. A 3. ábra mérőtranszformátor teher, pl. árammérő transzformátor teher mérésének módját ismerteti. Az 1. ábra árammérő transzformátor vizsgálatára való berendezést ismerteti. A vizsgálandó (1) mérőtranszformátor primer áramával arányos kompenzáló feszültséget, a (2) primer normál árammérő transzformátor szekunder körébe iktatott (3) feszültségosztón fellépő feszültségesés szolgáltatja. A (3) feszültségosztó 11x100 ohm + 20x5 ohm, azaz zérustól 1200 ohm-ig 5 ohm-os fokozatban változtatható kétdekádos ellenállásból tevődik össze. A vizsgálandó árammérő transzformátor szekunder áramával arányos feszültséget — mint kompenzálandó feszültséget •— két egymásra merőleges összetevő formájában a (4) szekunder normál mérőtranszformátor szekunderköri terheléseképpen kialakított ellenállások menti egy-egy feszültségesés szolgáltatja. A szekunder normál mérőtranszformátornak két (5) és (6) szekunder tekercselése van. Az áttételi hibával arányos feszültségkomponens — mint az (5) szekundertekercs (7) ellenálláskombinációja mentén fellépő feszültségesés —• fázisban van a szekunder áram értékével. A (7) ellenálláság egy részének ellenállása skála előtt mozgó csúsztatható kontaktus segítségével folyamatosan változtatható. Az ellenállás értékének és a skála léptékének célszerű megválasztása az áttételi hiba százalékos értékének közvetlen" leolvasását tudja biztosítani. A szöghibával arányos feszültségkomponens — mint a (8a) ellen^ állásból és vele sorbakapcsolt kondenzátorból kialakított ellenálláskombináció ohm-os tagja menti feszültségesés — merőleges a szekunder áramra. E feszültségkomponens merőlegességét a (6) szekunder tekercshez terhelésképpen párhuzamosan kapcsolt (8a) és (8b) ellenálláság biztosítja, melyek közül az utóbbi (8a)' egymással sorbakapcsolt ohmos és induktív ellenállást tartalmaz, A (8a) ellenállás értéke úgy van megválasztva, hogy a két csúsztatható kontaktus révén a szöghiba értéke közvetlenül percben mérhető, éspedig 10 perc szöghiba értékig folyamatosan, e felett pedig 10 perces fokozatokban. A vizsgálandó mérőtranszformátor névleges primer értékei mellett a kompenzáló alapfeszültség 5 V. A kompenzációs kapcsolás nullázó (9) műszere alapharmonikusra hangolt elektronikus műszer, amely varázsszemet, valamint fülhallgatót tartalmazó indikálószervként van kiképezve. A kompenzációhoz szükséges feszültségeséseket előállító (2) primer, és (4) szekunder normál mérőtranszformátorok áttételi és szöghibagörbéi •— a normál mérőtranszformátorok névleges árarnerő?séghatárok közötti terhelése esetén — azonos lefolyásúak, ebben az esetben tehát, a normál mérőtranszformátorok a saját hibáikat kölcsönösen kiejtve, korrekció nélküli szabatos kompenzáció elvégzését teszik lehetővé. Ha a vizsgálandó mérőtranszformátor áttétele nem azonos a normál mérőtranszformátor áttételével, a már említett (3) feszültségosztó útján a kompenzáló feszültség előállítható s a kompenzáció ebben az esetben is elvégezhető. A mért hibaértékeket meghamisítja ugyan a két normál mérőtranszformátor hibagörbéjének — azok különböző százalékos terhelése miatti — egymáshoz képest való eltolódása, azonban az így keletkezett hiba gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyható, ugyanis a normál mérőtranszformátorok hibái rendkívül kicsiny értékűek (áttételi hiba +0,03%, szöghiba +3 perc) és azoknak is csupán csak differencia ériékük lép fel. A mérőberendezés (2) primer normál árammérő transzformátora kis áramerősségűre van készítve,