145400. lajstromszámú szabadalom • Koaxuális hír- és képközlő távkábel

r Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.400. SZÁM 21. c. 1-19. OSZTÁLY — VI—237. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Koaxiális hír- és képközlő távkábel Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Bohner Endre oki. gépészmérnök, Borsás Károly oki. gépészmérnök, Dénes Károly oki. gépészmérnök, Kardos György oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1957. március 15. A találmány koaxiális hír- és képközlő távká­bel, amelynek, önmagában ismert módon, üreges külső vezetője és ebben központosán elhelyezett belső vezetője van. Ismeretes, hogy a villamos tulajdonságok szem­pontjából legelőnyösebb az olyan koaxiális kábel, ámennek külső vezetője teljes hosszában homogén üreges henger. Ha a henger nem homogén vagy keresztmetszete nem állandó, a kábel csillapítása viszonylag nagyobb. Ismeretes továbbá, hogy azo­nos kivitelű külső vezető esetén a villamos tulaj­donságok szempontjából olyan kábel lenne a leg­előnyösebb, amelynél a két vezető között csak levegő marad. Az. ilyen kivitel azonban megvaló­síthatatlan, mert a . koaxialitás biztosítása végett a külső és a belső vezető közé dielektrornos anyag­ból készült köztartó elemet kell helyezni. A köz­tartó darab a dielektrornos tulajdonságok szem­pontjából annál kedvezőbb, minél kisebb az anyag dielektrornos állandója, a dielektrikum által elfog­lalt térnek a levegő által elfoglalt térhez való viszonya, minél kisebb továbbá a belső vezető felületének a dielektrikum által elfedett része. A dielektrikumnak természetesen olyannak kell len­nie, hogy a belső vezető és külső vezető viszony­lagos helyzetét, vagyis központos elrendezését biz­tosítani tudja. Ha a dielektrikum az előbbiekben felsorolt feltételek valamelyikét nem elégíti ki, a kábel csillapítása viszonylag ismét nagyobb lesz, de a csillapítás növekedése az előbb említettnél lényegesen kisebb. A külső vezetővel szemben támasztott követel­mények közül az eddig ismert koaxiális hír- és képközlő távkábelek egyike sem rendelkezik osz­tatlan, állandó keresztmetszetű homogén üreges hengerként kialakított külső vezetővel. Az eddig alkalmazott köztartók ugyanis hőképlékeny anyag­ból készültek, ha tehát ezekre fémköpenyt pré­selnének, a préseléssel járó 200—320 C° hőmér­sékleteknél a köztartók deformálódnának és ezzel a kábel külső és belső vezetőjének koaxialitását veszélyeztetnék. A köztartókként alkalmazott is­mert tárcsák miatt továbbá a külső vezetőt tár­csatartó hornyokkal kellett ellátni, amelyek meg­szüntették a külső vezető keresztmetszetének ál­landóságát. Még ha a köztartó tárcsákat a belső vezetőre erősítették is, a külső vezetőt alkotó kö­penyként akkor is hosszirányú fogazott varrat útján záródó csövet kellett alkalmazni. Mindeh­hez különleges célgépekre volt szükség. E hátrá­nyok kiküszöbölése végett javasolták stiroflexből készült kettős spirálisnak köztartóként való alkal­mazását. Az ilyen anyag túlságos rugalmassága miatt azonban a koaxialitás nem volt a szüksé­ges mértékben biztosítható, amint ezt a szakio­daloimban közölt egyenlőtlenségi görbék is bizo­nyítják. A találmány célja oly koaxiális hír- és képközlő távkábel, amelynek külső vezetője állandó kereszt­metszetű, homogén, üreges henger, amely tehát a külső vezetővel szemben támasztott igényeket gyakorlatilag teljesen kielégíti. A találmány ér­telmében ezt azzal érjük el, hogy külső vezető­ként állandó keresztmetszetű fémcsövet alkalma­zunk, a külső vezető és a belső vezető közét biz­tosító köztartó elemként pedig csavarvonal men­tén dielektrikumból készült legalább egy csövet tekercselünk a belső vezetőre. Kísérleteink során kitűnt, hogy az ilyen elrendezés egyrészt bizto­sítja a szükséges koaxialitást, másrészt technoló­giailag lehetővé teszi a külső vezetőnek állandó keresztmetszetű, homogén, üreges hengerként való kialakítását. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük, amelyen a ^találmány szerinti koaxi­ális hír- és képközlő távkábel két példakénti ki­viteli alakját tüntettük föl. A rajzon: Az 1. ábra az egyik példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom