145388. lajstromszámú szabadalom • Flexibilis szállítóberendezés

Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.388. SZÁM 81. e. 1—24. OSZTÁLY — SO—585. ALAPSZÁM Flexibilis szállítóberendezés Solymosy Béla bányagépészmérnök, Pécs A bejelentés napja: 1957. augusztus 17. Az eddigi gyakorlatban ismert flexibilis lemez­tagos szállítószalag hátránya, hogy a csipkézett profillal kialakított lapátok két oldalt való felhaj­lítása miatt, a kanyarodási lehetőség minimális, görgői pedig (peremes kerekek) feltehetőleg (a berendezés feszítetten állapotában is) kanyarodás esetén, a súrlódástól szorulnak, kopnak, féke­ződnek. A találmány szerinti szállítóberendezés a fenti hátrányokat igyekszik kiküszöbölni. Működési te­rületét olyan bányaheli és egyéb helyek képezik, ahol a jelenleg beépített szállítóberendezések (ka­parok, gumiszalagok stb.) valamely irányban való kanyarodása lenne szükségszerű, ill. ahol már a tervezés szerint is a nem egyenes vonalban való szállítási mód kiépítése az indokolt. A találmány szerinti berendezéssel tehát, hori­zontális és vertikális síkban is, vagy ezek bár­milyen formában való kombinációban, egyszerre is (emelkedőnél a gyakorlatban már kikísérletezett, a szállítandó darabnagyságtól is függő, maximális dőlés szerint) bármilyen, ha kell «=90° kanya­rodás is eszközölhető. Ilyenkor a kanyarodás fokával, ill. a kanyar élességével növekvő feszítőerő nagyságával ará­nyos biztonsággal rögzítendő a kérdéses rakasz. A kanyarodás sugara (R) egy bizonyos határon belül függ a láncszemek (t) osztásától, ami meg­határozza a görgőtengelyek egymástól való távol­ságát, tehát hogy a kanyarok belső oldalain el­helyezkedő főgörgők érintkezése egymással kizárt legyen. A szállítóberendezés hajlékony voltát az ezzel kapcsolatos két alkotó része teszi egyértelműen lehetővé, éspedig: a) A láncszerkezet, mely egymásra merőlegesen elfordulható tagok sorozatából tevődik össze, b) az egybeépített, fő- és oldalgörgők (görgő­rendszer), melyek a húzóerő hatására, ill. a kanya­roktól függően föl-, le-, vagy oldalt elhelyezkedve biztosítják bármilyen hajlás, mellett is a tiszta gör­dülő továbbhaladást. A berendezés meghajtása a gumiheveder es szál­lítószalaghoz hasonló módon villamos vagy sűrített levegős formában kivitelezhető, melyen a meg­hajtókerék a láncosztásnak megfelelően (hatszeg­letes keresztmetszetű, csúcsain fogszerű vállakkal ellátva) képezendő ki. A visszaterelő kerék for-, mája és nagysága megegyezik a meghajtóéval. Rakodás a feladórésznél, de szükség esetén a be­rendezés hosszában végig történhet. A vázszerkezet kivitele lehetővé teszi, hogy üzemzavar esetén bármelyik közbeeső tag (váz­egység) a többi megbontása nélkül egyszerűen és gyorsan szétszedhető legyen, a — visszaterelőnél meglazított — mozgó elemekkel együtt. A váz­szerkezet kb. másfélméteres „rákászokból" áll. A szögvas merevítéssel ellátott állványbakok pedig fadongákra szerelhetők, vagy csavarozhatok. A vázszerkezet a szállítás kanyarodó szakaszaiban a különböző hajlásszögek szerint előregyártott ele­mek megfelelő egységeiből tevődik össze. A mellékelt rajzok a találmány példaképpeni ki­viteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a szállítóberendezés keresztmetszetét, a 2. ábra a láncszerkezet oldalnézetét, és a 3. ábra a láncszerkezet felülnézetét mutatja. A 4. ábra a szállítóberendezés felülnézetét, 90°-os elfordulás közben mutatja. A 4 db acéllemezből sajtolt 90°-kai elfordított lapú (1) láncegységek sorozata alkotja a berende­zés gerincét (2. és 3. ábra), melynek függőleges (la) csapjain helyezkednek el az enyhén hajlított (2a) merevítéssel ellátott, (lb) sasszeg-rögzítéssel s (le) támasztógyűrűvel bíró (2) acéllapok (lapátok), melyek a kanyarodáskor egymásra csúszva bizto­sítják a szállítandó anyag leszóródás nélküli tovább­jutását. A lapátok rögzítését, a függőleges csapok vállaiba rögzíthető — a láncegység lapok belső falára támaszkodó — peckek biztosítják. A (3b) támasztóhüvelyes vízszintes csapok egy­ben összefogó (3a) hüvelyei a belőlük két oldalra kinyúló (3c) sasszeges ékkel rögzíthető (3) tenge­lyeknek végein (melyek az esetleges üzemzavar­kor mindkét oldalról való gyors hozzáférhetőség és teljes szétszedne tőség szempontjából külön-külön darabokból vannak előállítva) helyezkednek el a kiperselyezett olajozható (4) főgörgők — majd a tengelyvégre húzható s csavarokkal rögzíthető oldalgörgőtámok. Az oldalgörgőtámokra egysze­rűen bontható megoldással felrakhatok az enyhén domború (5) oldalgörgők (hordógörgők).

Next

/
Oldalképek
Tartalom