145384. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtó

Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 145.384. SZÁM 10. b. OSZTÁLY - SI—P47. ALAPSZÁM Alágyújtó Simon Imre nyűg. fűtőcsoportvezető, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 20. A faanyag hiánya miatt a tüzelőberendezések begyújtásához szükséges gyújtós-anyag ún. aprófa pótlására iparilag előállított alágyújtósokat java­soltak, melyek közül a közismert ,,Tüker" alá­gyújtó terjedt el általánosan. Ez olajjal átitatott fűrészporból készül és pa­píresomagolásban kerül forgalomba, ami azonban önmagában még nem alkalmas alágyújtásra, ha­nem az puha aprófa hozzáadásával vagy ebből e célra készült puhafa-zsámollyal letakarva vagy farekeszbe, ill. léckeretbe ágyazva használható csak. Figyelembe véve, hogy még a lakást fútő kályhák szénái ágyú jtásához is 2 db Tüker -alágyúj­tó kell, kokszkályhákhoz 3 és kazánokhoz pedig ennél is több (4—10 db) kell és 1 db Tüker kály­ha-alágyúj tónál a felhasznált puhafa súlya 0,05— 0,10 kg között van, de a kazánalágyújtó léckerete már 0,25 kg úgy, hogy csupán a kazánalágyúj tók előállításához kb. 900 tonna léckeret-faanyagot és kb. 600 tonna fűrészport használnak fel évente. Ezekután nyilvánvaló, hogy a Tüker-alágyújtók­hoz évente ismétlődően felhasználásra kerülő és import útján beszerzendő famennyiség igen szá­mottevő, ami népgazdaságunk szempontjából hát­rányos. Emellett az ehhez felhasználásra kerülő fazsámolyok és léckeretek elkészítése munkaidőt is vesz igénybe és azokhoz vasszegeket is használ­nak fel. Mindezeken felül minőségük és gyújtó­képességük ellen is sok panasz: merül fel és köz­ismert azon hibájuk, hogy nagy tűzterű kazánok alágyújtásához nem alkalmasak. A találmány szerinti alágyújtó alapanyagként szerves hulladékanyagokból és ezekhez a papír­gyártás hulladékát képező papíriszap kötőanyag­kénti hozzáadásával állítható elő. Alapanyagként felhasználható szerves hulladékok nagymennyisé­gekben vannak a textil-, mezőgazdasági-, élelme­zési és más iparágakban is; ennélfogva azok a legkülönfélébbek lehetnek, így kiváltképpen fo­nódák, szövődék, kártolóüzemek, len- és kender­gyáiak, kötszerüzemek hasznosíthatatlan vagy sze­métszámba vett hulladékai, söpredéke, melyek pöszmet vagy szöszmet néven is ismeretesek, to­vábbá cirokseprők nyesedékei, kukoricaszár, ten­geri csutka, napraforgófej- és szár, nád stb. zú­zalékai, rizshéj, és más effélék, melyeket jobb hí­ján vagy kényszerből eltüzelnek és minden a he­lyi viszonyokból és gyártásokból adódó olyan szer­ves hulladékok, amelyek olajíelszívő képességgel is rendelkeznek. Különösen felhasználhatók az ipa­ri területeken elhasznált géptisztító gyapotok és rongyok, melyek jelenleg felhasználást nem nyer­nek és gazdasági szempontból veszendőbe men­nek. Ezen alapanyagok bármelyikéhez, továbbá kettő vagy többjének keverékéhez, célszerűen azok száraz állapotában, a papírgyártás hulladékát ké­pező nyers papíriszapot adunk hozzá, a gyárból kikerülő, előkészítést sem igénylő sűrű folyékony állapotában, kötőanyagként, melyeket gyúrmává összedolgozunk és alakdarabokként vagy üregen át szakaszosan vagy rúdban folyamatosan kisaj­tolunk és feldarabolunk. Az ily módon alakda­rabokban elkészült alágyújtóikat szárítjuk, már­tással vagy más megfelelő módon olajjal itatjuk és utána már alágyújtásra felhasználhatott, mert gyufaszállal is • könnyen 'meggyújthatok, huzatban oly lángképződéssel és hőfejlesztéssel égnek, hogy szenet és kokszot közvetlenül, gyorsan és bizto­san meggyújtanak. Az alábbiakban az alágyújtó példaképpeni elő­állítási eljárása a munkaműveletek sorrendjében van leírva, melyből a találmány lényegére vonat­kozó további részletek is megismerhetők. 1. Összetétel, keverés és gyúrás: Súlyarányban kb. 20% textilgyári hulladékanyagot, ún. pöszmé­tét és papírgyárakból iszapként kifolyó és meden­cékben vagy dombszerű tömegekben (hányőkon) ed­dig hasznavehetetlenül tárolt nedves papíriszap­bói 80%-nyi mennyiséget összekeverünk és dagasz­tással gyúrmává összedolgozunk. E művelet vé­gezhető pl. a sütőiparbeli dagasztási vagy a tég­laiparban szokásos anyagmegdolgozási eljárások és berendezések valamelyikével. Az így nyert gyurma már nem cseppfolyós, hanem képiékenj', mert a belekevert pöszmet felszívja a vizet. 2. Sajtolás: Ezután a gyurmából alakmintában négyszög vagy más idomkeresztmetszetű hasáb­alakú darabokat sajtolunk, tűzhely, kályha vagy kazánok alágyújtásához különböző, meghatározott nagyságú, ill. hosszúságú darabokban. Kísérletek­ből nyert tapasztalatok szerint kazánok alágyúj­tásához kb. 5x5x30 cm., háztartási tűzhelyekhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom