145384. lajstromszámú szabadalom • Alágyújtó
Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 145.384. SZÁM 10. b. OSZTÁLY - SI—P47. ALAPSZÁM Alágyújtó Simon Imre nyűg. fűtőcsoportvezető, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 20. A faanyag hiánya miatt a tüzelőberendezések begyújtásához szükséges gyújtós-anyag ún. aprófa pótlására iparilag előállított alágyújtósokat javasoltak, melyek közül a közismert ,,Tüker" alágyújtó terjedt el általánosan. Ez olajjal átitatott fűrészporból készül és papíresomagolásban kerül forgalomba, ami azonban önmagában még nem alkalmas alágyújtásra, hanem az puha aprófa hozzáadásával vagy ebből e célra készült puhafa-zsámollyal letakarva vagy farekeszbe, ill. léckeretbe ágyazva használható csak. Figyelembe véve, hogy még a lakást fútő kályhák szénái ágyú jtásához is 2 db Tüker -alágyújtó kell, kokszkályhákhoz 3 és kazánokhoz pedig ennél is több (4—10 db) kell és 1 db Tüker kályha-alágyúj tónál a felhasznált puhafa súlya 0,05— 0,10 kg között van, de a kazánalágyújtó léckerete már 0,25 kg úgy, hogy csupán a kazánalágyúj tók előállításához kb. 900 tonna léckeret-faanyagot és kb. 600 tonna fűrészport használnak fel évente. Ezekután nyilvánvaló, hogy a Tüker-alágyújtókhoz évente ismétlődően felhasználásra kerülő és import útján beszerzendő famennyiség igen számottevő, ami népgazdaságunk szempontjából hátrányos. Emellett az ehhez felhasználásra kerülő fazsámolyok és léckeretek elkészítése munkaidőt is vesz igénybe és azokhoz vasszegeket is használnak fel. Mindezeken felül minőségük és gyújtóképességük ellen is sok panasz: merül fel és közismert azon hibájuk, hogy nagy tűzterű kazánok alágyújtásához nem alkalmasak. A találmány szerinti alágyújtó alapanyagként szerves hulladékanyagokból és ezekhez a papírgyártás hulladékát képező papíriszap kötőanyagkénti hozzáadásával állítható elő. Alapanyagként felhasználható szerves hulladékok nagymennyiségekben vannak a textil-, mezőgazdasági-, élelmezési és más iparágakban is; ennélfogva azok a legkülönfélébbek lehetnek, így kiváltképpen fonódák, szövődék, kártolóüzemek, len- és kendergyáiak, kötszerüzemek hasznosíthatatlan vagy szemétszámba vett hulladékai, söpredéke, melyek pöszmet vagy szöszmet néven is ismeretesek, továbbá cirokseprők nyesedékei, kukoricaszár, tengeri csutka, napraforgófej- és szár, nád stb. zúzalékai, rizshéj, és más effélék, melyeket jobb híján vagy kényszerből eltüzelnek és minden a helyi viszonyokból és gyártásokból adódó olyan szerves hulladékok, amelyek olajíelszívő képességgel is rendelkeznek. Különösen felhasználhatók az ipari területeken elhasznált géptisztító gyapotok és rongyok, melyek jelenleg felhasználást nem nyernek és gazdasági szempontból veszendőbe mennek. Ezen alapanyagok bármelyikéhez, továbbá kettő vagy többjének keverékéhez, célszerűen azok száraz állapotában, a papírgyártás hulladékát képező nyers papíriszapot adunk hozzá, a gyárból kikerülő, előkészítést sem igénylő sűrű folyékony állapotában, kötőanyagként, melyeket gyúrmává összedolgozunk és alakdarabokként vagy üregen át szakaszosan vagy rúdban folyamatosan kisajtolunk és feldarabolunk. Az ily módon alakdarabokban elkészült alágyújtóikat szárítjuk, mártással vagy más megfelelő módon olajjal itatjuk és utána már alágyújtásra felhasználhatott, mert gyufaszállal is • könnyen 'meggyújthatok, huzatban oly lángképződéssel és hőfejlesztéssel égnek, hogy szenet és kokszot közvetlenül, gyorsan és biztosan meggyújtanak. Az alábbiakban az alágyújtó példaképpeni előállítási eljárása a munkaműveletek sorrendjében van leírva, melyből a találmány lényegére vonatkozó további részletek is megismerhetők. 1. Összetétel, keverés és gyúrás: Súlyarányban kb. 20% textilgyári hulladékanyagot, ún. pöszmétét és papírgyárakból iszapként kifolyó és medencékben vagy dombszerű tömegekben (hányőkon) eddig hasznavehetetlenül tárolt nedves papíriszapbói 80%-nyi mennyiséget összekeverünk és dagasztással gyúrmává összedolgozunk. E művelet végezhető pl. a sütőiparbeli dagasztási vagy a téglaiparban szokásos anyagmegdolgozási eljárások és berendezések valamelyikével. Az így nyert gyurma már nem cseppfolyós, hanem képiékenj', mert a belekevert pöszmet felszívja a vizet. 2. Sajtolás: Ezután a gyurmából alakmintában négyszög vagy más idomkeresztmetszetű hasábalakú darabokat sajtolunk, tűzhely, kályha vagy kazánok alágyújtásához különböző, meghatározott nagyságú, ill. hosszúságú darabokban. Kísérletekből nyert tapasztalatok szerint kazánok alágyújtásához kb. 5x5x30 cm., háztartási tűzhelyekhez