145379. lajstromszámú szabadalom • Szögemeltyűs jelfogó szerkezet

Megjelent: 1959. november la. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL 145.379. SZÁM 21. e. 1—16. OSZTÁLY — SE-732. ALAPSZÁM Szögemeltyüs jelfogó szerkezet Budavox Budapesti Híradástechnikai Vállalat Feltaláló: Steffens Oszkár, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. február 28. A szabadalom a szögemeltyüs jelfogó horgony­felerősítő módjának és a légrés kiképzésének tö­kéletesített megoldására irányul. Az ún. szögemeltyüs jelfogók mágnesköre, mint ismeretes, U-alakű vastestből, valamint horgony­ból áll. A tekercs a vastest egyik szárán, az ún. vasmagon van elhelyezve. A horgony az U-alakú vastest két szárát hidalja át. A vastestnek tekercs­esel el nem látott szára a horgony tartójaként szolgál. Ennek felületére fekszik fel a horgony. A vasmag (az U-alakú vastestnek tekerccsel el­látott szára) és a horgony között van az ún. hasz­nos légrés, a horgonytartó és a horgony felfekvő felülete között az ún. nem-hasznos légrés. A hasznos és nem-hasznos légrés a vastest két szárának végén jelfogó működése során mágneses ellenállást képez. Ennek' megfelelően a jelfogó érzékenysége attól függ, hogy az ellenállási vi­szonyok a két légrésnél hogyan alakulnak. Mint­hogy a hasznos lágrást bizonyos határon túl nem lehet csökkenteni, a jelfogó szerkesztők állandó fejlesztési erőfeszítései a jolíogő érzékenységé­nek emelése céljából a nem hasznos légrés mág­neses ellenállásának csökkentésére irányulnak. További követelmény a szögemeltyüs jelfogó megbízható működése szempontjából az, hogy a horgony a vasmag tengelyére merőleges irányban csak korlátozott, kismértékű mozgást végezzen, illetve, hogy nagyobb mértékű elmozdulások el­len mechanikailag biztosítva legyen. Ennek hiá­nya ugyanis a horgony által mozgatott rugókon tökéletlen kontaktus adására vezethet. A harmadik alapvető követelmény a jelfogó helyes működése szempontjából az, hogy a horgony — mint lényegében lengő megoldás — egy elmé­leti tengely körül szabatos forgó mozgást végez­zen. Ez a követelmény természetszerűleg össze­függ az előzővel, ui. a horgony meg nem engedett kotyogása forgástengely vándorlásra (eltolódásra) vezet. A jelenleg használt korszerű jelfogó megoldá­sok az említett hármas követelmény együttes kie­légítése szempontjából az alábbiak szerint osztá­lyozhatók: A megoldások egy része a horgony helyes for­gó mozgásához szükséges tengelyképzés érdeké­ben a horgonyt és horgonytartó vastest horgony­tartó részét lépcsős beköszörléssel látja el es a horgonyt — egy állítható rugó segítségével — a tar­tő rész köszörült lépcsős felületének belső szög­lete felé nyomva tartja. Ez a megoldás — a kö­szörülés által okozott költségtöbblettől eltekintve — a nem-hasznos légrés mágneses ellenállásának csökkentését nem tudja megoldani. A másik ismert megoldásnál a horgonyt a ko­tyogás ellen úgy biztosítják, hogy a tartó részben fúrt lyukba két kis csapot illesztenek, a horgony­ba pedig két lyukat fúrnak. A csapokra ráakasz­tott horgonyt a tartó felületére külön rugós s-ér­kezet nyomja. Az így kialakított szerkezet elvben fix tengely körül forog el, azonban hibája a?-, hogy fix tengely körül forog el, azonban hibája az, hogy ez a tengely/ — amelynek a tartó felület élével kellene egybe esnie — tulajdonképpen a csapokat összekötő egyenesbe esik. Az úri. crossbar típusú berendezésekben rend­szerint alkalmazott jelfogó szerkezeteknél a hor­gony hajlított kiképzésű és két oldalról mintegy körülfogja a köszörült vastestet. Ezek között az érintkezés egy vonal mentén adódik a hajlított horgony belső' szögletében. Ennél a megoldásnál a nem-hasznos légrés mágneses ellenállásának csökkentése szintén nincs megoldva, mivel a haj­lítás következtében a felfekvés a horgony és a vastest között nem egy felületen, hanem csak egy vonal mentén van biztosítva. A negyedik ismert megoldásnál (pl. Siemens) a horgonyt a vastestre a vastesten kiképzett két fül segítségével erősítik rá. Ezek a tartófülek a horgonyon kiképzett megfelelő méretű lyukakba illeszkednek. A horgonyt a horgonytartó felüle­tére lemezrugó szorítja. A szóbanforgó, sajtolás útján előállított, felü­letek a horgonyt kotyogás ellen biztosítják ugyan, de a sajtolásnál elkerülhetetlenül jelentkező roj­tosodás és felületi egyenetlenségek miatt a nem­hasznos légrés mágneses ellenállása megnövek­szik, annak következtében, hogy a két felület kö­zött nincs teljes felfekvés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom