145373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd szénítőszer előállítására

c Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.373. SZÁM 18. c. 3—4. OSZTÁLY — PO-38. ALAPSZÁM Eljárás szilárd szénítőszer előállítására dr. Polinszky Károly, Peremartoni Nagy Sándor és Reíezár Árpád oki. vegyészmérnökök, buda­pesti lakosok A bejelentés napja: 1949. december 5. A szilárd szénitőszereket (cementáló szereket) fa, szén, szarúanyag (pataforgács), csont elszene­sítése, illetve elkokszosítása útján készítik. Az így nyert faszenet, szénkokszot, stb. azután aprítják (zúzzák, őrlik), majd az aprított anyagot szitával szemcsenagyság szerint osztályozzák. Szénítésre általában a 3—5 mm és a 7—12 mm nagyságú szemcsék használatosak. A szénítőszer szénítőha­tásának növelésére, vagy még a kokszosítás előtt az apróra zúzott nyersanyagokhoz adalékanyago­kat, pl. báriumkarbonátot, kalciumkarbonátot ke­vernek, vagy a már kokszosított és osztályozott szemcséket v be az adalék anyagokkal. Ezek az ismert eljárások nem gazdaságosak, mert a faszén vagy koksz aprítása és azt követő osztályozása után sok por marad, amely szánítés­hez nem használható. A szóbanforgó eljárásokkal készült szénítőszer ismételten csak néhányszor használható, mert a szemcsék szilárdsága kicsi úgy, hogy ismételt szénítésnél hamar szétporlód­nak. A találmány szerinti eljárás gazdaságossabb és nagyobb szilárdságú formázott szemcséket ad, mint az ismert eljárások. A találmány szerinti el­járás abban tér el az eddigiektől, hogy nyersanya­gul tőzeget használunk. Ehhez, ha a szemcsék bel­sejében egyenletesen elosztottan szénítő hatást nö­velő adalék anyagokat akarunk bevinni, ilyen anya­gokat keverünk, azután a masszát brikettezzük, majd a briketteket szárítjuk és elkokszoljuk. A kokszosítás előnyösen 500—800 C° hőmérséklet­nél történik. A briketteket tetszőleges, pl. az ipar­ban használatos 3—5 mm-es, illetve 7—12 mm-es méretben készíthetjük. Ha brikettezés előtt a tő­zeghez adalék anyagot nem kevertünk, a briket­tek felületét ismert módon adalék anyagokkal be­vonhatjuk. Megfelelő hamu tartalmú (hamualko­tó részek: kalciumkarbonát, vasoxid és alkáliák) tőzeg feldolgozása esetén adalékanyagokra nincs szükség. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szilárd szénítőszer előállítására, azzal iellernezve, hogy nyers tőzegből briketett sajtolunk és azután a brikettet elkokszosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy a szénítőszer előállítá­sára olyan tőzeget használunk fel, amelynek ha­muanyaga eleve tartalmazza a szénítőhatást nö­velő alkotórészt. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy az elkokszosított bri­ketteket szénítőhatást növelő adalékanyagokkal vonjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2421. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom