145354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy diszperzitásfokú hatóanyagok előállítására

<D Megjeleni;: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS' 145.354. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY - LI-84. ALAPSZÁM Eljárás nagy diszperzitásfokú hatóanyagok előállítására A magyar állam, mint Libor Oszkár egy. adjunktus, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. április 11. A növénytermesztés szerteágazó és rohamos fejlődése mindig nagyobb követelmények elé állítja a trágyázószerek készítésével foglalkozó iparokat. A műtrágyák általános elterjedése után a kísérletek a mikrotrágyák és lombtrágyák fejlesztésére irányultak. Vizsgálataink során arra a felfedezésre jutottunk, hogy kiváló hatású mikro- és lombtrágyákat készíthetünk nagy diszperzitásfokú ioncserélőként működő agyagásványok hordozóként történő alkalmazásával. Ugyanis a nevezett anyagok ioncserélő tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a ható kationokat oldataikból ioncsere során a hordozó felületén rögzítsük, továbbá a mikrotrágyaként alkalmazandó kationokból mésztejjel képezett hidroxidokat az agyagásványokon adszorbeáltassuk. A keletkezett szemcséket ülepítve, a fölös oldatot leszívatva, az üledék szárítás és esetleges porítás után felhasználható. Adott esetben a megfelelő minőségű trágyázószert vízben szuszpendálhatjuk és ily módon permetezéssel lombtrágyaként alkalmazhatjuk. A glaukonittal végzett vizsgálataink során azt találtuk, hogy a glaúkonitból nátriumglaukoniton keresztül réz-, vas- stb. glaukonitot állíthatunk elő. Az üledékben foglalt kationokat mésztejjel hidroxiddá alakítottuk és a keletkezett fémglaukonitra adszorbeáltattuk. Kísérleteink alapján megállapítható volt, hogy réz, vas, mangán és egyéb mikrotrágyaként alkalmazott ionokat tartalmazó különböző oldatokból a mésztejjel képezett hidroxidok a nagy diszperzitásfokú glaukonitra vagy egyéb agyagásványra gyorsan és igen erősen adszorbeálódnak. A keletkezett szemcséket ülepítve, a fölös oldatot leszívatva az üledék szárítás után felhasználható. Fentiek alapján megfelelő mennyiségű és minőségű elemekből készített anyag előnyösen alkalmazható mikrotrágyaként oly módon, hogy annak optimális mennyiségét a termesztett növényeknek, ill. talajviszonyoknak megfelelően az ásványi vagy szerves trágyával keverve megfelelő elosztásban a talajba juttatjuk. Ez a trágya az alkalmazott ioncserélő adszorbens miatt rendelkezik mindazokkal az előnyökkel, amelyeket a talajban levő ioncserélő anyagok a talajban kifejtenek a gyökér táplálkozásnál, a talaj morzsalékképződésében és a műtrágyák hasznosításánál, továbbá tartalmazza optimális koncentrációban a növényi táplálkozásnál elengedhetetlenül szükséges nyomelemeket is. A fentiek szerint glaukonittal, bentonittal, Mittel, montniorilionittal, kaolinittel vagy egyéb ioncserélő adszorbensekkel készített üledék szárítás nélkül előnyösen alkalmazható permetezés útján a különféle növényekhez megfelelő minőségben készítve lambtrágyázószerként. A nagy diszperzitásfokú ioncserélő tulajdonságú agyagásványok felületére vitt tápelemek (mikroelemek) kalcium, mangán, réz, cink, vas lombtrágyaként való alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy az adszorbens a tápelemeket a levélhez köti, így hosszabb ideig válik lehetővé a növény számára, hogy a levélzeten keresztül felvegye a fejlődéséhez szükséges elemeket. További előnye a fenti lombtrágyának, hogy adszorptív tulajdonsága révén jelentős mennyiségű tápanyag takarítható meg alkalmazása során. Példák: . 1. Úrkúti glaúkonitból őrlés után elkülönítettük a 10 OOQ-s (DIN szabvány) alatti szitafrakciót kb. ötszörös mennyiségű 10%-os NaCl oldattal fél órán át rázatva Na glaukonittá alakítottuk át. Az oldatot ülepítés után leszívatva az üledéket addig mossuk desztillált vízzel, míg a glaukonit szemcsék ülepedése néhány órás lett. Az üledékről az oldatot leszívatva, azt kb. 10-szeres mennyiségű 0,25 n FeS04

oldattal fél órán keresztül rázattuk. Rázatás után a vas-glaukonitot ülepítettük, az üledék térfogata 10—14 ml/g. Az üledékről a vasoldatot leszívatva Fe glaukonit szemcsék között levő vas ionokat mésztejjel Fe(OH)2-á alakítottuk át. A mésztejet cseppenként addig adagoltuk az üledékhez állandó rázogatás közben, míg a pép pH értéke 8—9 nem lett. A keletkezett anyag az üledék fölötti folyadék eltávolítása és az ezt követő összerázás után megfelelő állapotú volt ahhoz, hogy azt közvetlenül növényi levélre permetezhessük. 2. Egyéb ioncserélő adszorbensekkel végzett adszorpciós kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy