145351. lajstromszámú szabadalom • Melegen keményedő gyantakeverék

Megjelent: 195S. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.351. SZÁM 39, c. OSZTÁLY — KO-1121. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Melegen keményedő gyantakeverék Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet Feltaláló: Kovács Lajos, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. szeptember 21. A különböző epoxid vegyületek és az abból képezett öntő-, ragasztó- és lakkgyanták előállítási módjai, tulajdonságai és felhasználási területei az irodalomból ismertek. Ezért ennek az újabban feltárt igen sokoldalú műanyag-csoportnak ismertetése helyett a kérdést monográfiaszerűen kimerítően tárgyaló legújabb közleményre utalok. (Angewandte Chemie 67/582.) Az eddig ismert szabadalmak az epoxid vegyületek további reagáltatását dikarbonsavakkal, aminokkal, alkáliákkal, poliolokkal vagy egyéb anyagokkal végezték. Néhány esetben, főleg lakkgyantáknál, magasabb hőmérsékleten történő keményítős esetén az ellenállóság növelése céljából karbamid-, ill. melamíngyantát is adtak hozzá. (257.115 sz. svájci szabadalom.) Ezek a rendszerek nem tekinthetők a legjobb megoldásnak, mert pl. amin karakterű vegyületeket és dikarbonsavakat egyidejűleg alkalmaznak, melyekről tudott, hogy két különböző mechanizmus szerint reagálnak az epoxid csoportokkal, s azt megelőzően egymással is reagálva a poliaddició szempontjából fontos csoportjaikat kölcsönösen fogyasztják. így tehát jóval több molekulanövelő komponens bevitele szükséges, mely a kész termék ellenállóképessége szempontjából nem előnyös. Jelen találmány négyes rendszer kialakításával, kevesebb poláros csoport bevitelével és a térhálósodás tökéletesebb biztosításával az eddigieknél jobb keménységet, vegyszerállóságot és elektromos tulajdonságokat biztosít. A négyes rendszer a következő komponensekből tevődik össze: a) di-, ill. poliepoxid vegyület; b) amin, ül. amid vegyület; c) hőhatásra aldehidet képező anyag; d) aldehid kondenzációs gyanta. • A b) komponens feladata a poliaddició, illetve polimerizáció, a c) és d) komponenseké pedig a további térhálósítás biztosítása. A c) komponens alkalmazása mint ilyen e területen új és kettős szerepet tölt be: tökéletesebbé teszi az aldehidgyanta kondenzációját, s azon kívül reagál a rendszer még fennmaradó amin, epoxid, ill. hidroxid csoportjaival s ezáltal tökéletesebb és ellenállóbb molekulaszerkezet kialakulását teszi lehetővé. Az epoxid gyanta rendszer kialakításánál di-, ill. poliepoxidként többértékű fenolok és epiklórhidrin vagy glicerindiklórhidrin kapcsolásával* nyert aromás di- és poliepoxidokat, poliolofcból és epiklórhidrinból kiindulva előállított alifás epoxidokat, továbbá telítetlen vegyületek epoxidálása útján nyert epoxidokat (pl. epoxidált olajok) lehet kiindulási anyagként felhasználni. Aminvegyületként alifás és aromás mono, és poliaminok, illetve savamidok: trietanolamin, butilamin, etiléndiamin, dietléntriamin, trietilén-tetramin, hexametiléndiamin, diciandiamid, acetamid, zsírsavamidok, poliamidok, anilin, o., m., p. feniléndiamin stb. használhatók. Aldehidképző ágensként paraformaldehidet, hexametiléntetramit, metaldehidet, furfurolt s más magasabb aldehidet lehet alkalmazni. Aldehid gyantaként számításba jönnek: fenol és fenolszármazék-aldehid kondenzációs gyanták, karbamid, tiokarbamid, melamin gyanták, anilin-, xilol- és formaldehid kondenzációs termékek, továbbá acetaldehid és furfurolgyanták. A fenol, karbamid és melamin gyantákat a jobb összeférhetőség céljából éterezett típus formájában alkalmazzuk. A kialakított végső termék tulajdonságai a komponensek összeválogatásával és a moh arányok változtatásával variálhatók. Általában egy amin, vagy aminszármazék molekulára, a funkciós csoportok számától függetlenül, 0,5—3 mol. aldehidnek megfelelő aldehidképző anyagot veszünk. Megadottak figyelembevételével a komponensek aránya viszonylag tág határok között variálhatók, annak figyelembevételével, hogy a kívánt tulajdonságokat milyen irányban akarjuk eltolni. Gyakorlati célokra legjobban megfelelő kombináció 65—90% epoxid-gyantát 0,5—10%-ig melegen lúgos kémhatású bomlástermékeket adó amint, ill. amidvegyületet 0,05—5%-ig aldehid képező anyagot, valamint 3—35% mennyiségű aldehiddel kondenzált amin-, vagy fenoplasztot tartalmaz. A komponensek összekeverve, vagy oldatban hoszszabb-rövidebb ideig tárolhatók. Jóval hosszabb tárolhatóságot érhetünk el (több év), ha az epoxid-