145347. lajstromszámú szabadalom • Kibillenthető vastagoló asztallal ellátott egyetemes famegmunkálógép

Megjelent: 1959. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.347. SZÁM 38. b. OSZTÁLY — KA-569. ALAPSZÁM Kibillenthető vastagoló asztallal ellátott egyetemes famegmunkálógép Kardos Imre gépészmérnök, Hódmezővásárhely A bejelentés napja: 1956. február 6. Az egyetemes famegmunkáló gépeken — közhasználatú megnevezéssel: kombinált gyalugépeken — mint szakemberek előtt ismeretes, csekély átállítással többféle famegmunkáló művelet végezhető. Így pl. a gép felső asztalpárján, az egyengető asztalokon, egyengető gyalulás; a késtengely alatt a különböző magasságra állítható vastagoló asztalon egyforma vastagságra való gyalulás — röviden megnevezve: vastagolás, vagy más megnevezéssel: áteresztés; a késtengely végeire felerősített szerszámokkal fúrás és hosszlyukfúrás, körfűrészelés, marás és kelelés, köszörülés, csiszolás stb. végezhető. Ez a gépféleség eszerint lehetővé teszi mindazon gépi munkák elvégzését, melyekhez egyébként külön egyengető gyalugép (közhasználatú megnevezéssel: abrichter), külön vastagológép, külön körfűrész stb. kellene, helyszükséglete és ára lényegesen kevesebb, ezért a gépesítés fejlődésével beláthatatlan időkig keresett cikk lesz, különösen kisebb asztalos- és bognáriműhelyek részére, a nehéz kézimunka kiküszöbölése, illetőleg gépesítése végett. Az eddig ismert kombinált gyalugépeknek azonban még hiányosságai is vannak, tehát fennáll még itt is a technikai továbbfejlesztés lehetősége. Egyik hibája az eddig ismert kombinált gyalugépeknek az egyes munkanemekre való átállítás lassúsága, nehézkessége. Különösen nehézkes az egyengetésről a vastagolásra való áttérés és fordítva, a vastagolásról az egyengetésre való gépátállítás. Egyengetésnél ugyanis a faforgács a késtengely alatt levő vastagoló asztalra hull, lazaságánál fogva egy-kettőre felhalmozódik, az újabbaji képződő forgácsnak már nem marad helye a késtengelyről való leváláshoz, azt a 4—5000 percenkénti fordulattal forgó kés felvagdossa a megmunkálás alatt álló fához s azon megengedhetetlen beverődéseket okoz, sőt tovább erőltetve el is tömi a kés forgácshornyait s teljesen megakasztja a gyalulás műveletét. Ilyenkor félbe kell hagyni a gyalulást, le kell kotorni a forgácsot. Természetesen annál gyakrabban van szükség a forgács eltávolítására, minél kevesebb hely van a késtengely alatt, vagyis hogy minél magasabban áll a vastagoló asztal. Ezért egyengetésnél a vastagoló asztalt a lehető legalsó helyzetébe kell állítani. Ez az asztalállítás az eddigi kombinált gyalugépnél hosszadalmas és fárasztó művelet. Még fárasztóbb azonban a vastagolásra való áttérés, mert ekkor felfelé kell az asztalt emelni. Az asztalos- és bognármunkák több mint 90%-a vékony faáru feldolgozásából, deszkafélék megmunkálásából adódik. Ezért a vastagoló asztalt majdnem minden alkalommal fel kell majdnem a legfelső állásába emelni az eddigi ilyen gépeken s a vastagolás utáni átálláshoz viszont le kell süllyeszteni a legmélyebb helyzetébe. Ennek a találmánynak a tárgya egy olyan vastagoló asztal és vastagolóasztal-állító szerkezet, melynek segítségével jórészt kiküszöbölhetők a fent részletezett hibák. A találmány szerinti szerkezettel egyetlen kézmozdulattal állítható a vastagoló asztal a legfelső helyzetéből is a legmélyebb helyzetébe és egyetlen kézmozdulattal pontosan visszaállítható; a forgácsot pedig nem kell kotorgatni a vastagoló asztalról, mert a forgács magától lecsúszik a padlózatra. A találmány ismertetése: A rajzon egy, a találmány szerinti szerkezettel ellátott kombinált gyalugép van vázlatosan, a találmány szempontjából nem fontos részletek elhagyásával, illetőleg csak körvonalasan ábrázolva. Az 1. ábrán a találmány szerinti szerkezet oldalnézetben, a gépváz felénk eső oldalának elhagyásával, a 2. ábrán elölnézetben, maga a szerkezet pedig félig metszetben látható. Az (1) gyalugépvázban négy (2) himba van (3) csapszegekkel a gépvázhoz erősítve. A (2) himbák a (3) csapszegek körül billenthetők, billentésükkor a himbák felső végei a (4) pályán (köríveken) mozognak. A himbák felső végeihez az (5) csapszegekkel a (6) csuklókeret van erősítve, mely egyenes vezetékszerűen kapcsolódik a (7) vastagoló asztallal. A (7) vastagoló asztal egyik végéhez van erősítve a (8) ütközőlap, melyhez a (9) csavarorsó és ennek forgathatására a (10) kézi forgattyú tartozik. A (9) csavarorsó a (8) ütközőlaphoz képest foroghat, de hosszirányában nem mozdulhat el. A (9) csavarorsó a (11) rögzített anya segítségével, mely a (6) csúszókerethez van erősítve, ezt a csúszókeretet az orsó forgatásakor közelíti a (8) ütközőlaphoz, vagy ettől távolítja. Miután a váz (12) felületére támaszkodik az ütközőlap és ezen a felületen felfelé és lefelé elcsúszhat, a (10) kézi for-