145345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen szerves vegyületek polimerizálására

145.345 a —20— tolattyúk segélyével nyitunk és csukunk. E tolattyúkat a —21— kétkarú emelővel működ­tetjük. A katalizátor beporlasztása esetenként a körül­ményeknek megfelelően egy végleges katalizátor oldat befúvása, vagy főleg ha a katalizátor disz­perziós oldatban kerül felhasználásra, a katalizá­tor oldatok külön-külön történő beporlasztásával oldható meg. Ez utóbbi esetben a készülék két fúvókával dolgozik és úgy vannak beállítva, hogy az oldatok ütközve a fúvókákból való kilépésük után a gáztérben pillanatszerűen és intenzíven ke­verednek. Ennél a megoldásnál a komponensek aránya a két fúvó összehangolásával szabályoz­ható. Példa Az —1— reakciótartályt 99%-os etiléngázzal .6 atm. nyomásra töltjük fel és a reakciótartályt a —8'— fűtőtér segélyével 70 C°-ra fűtjük fel. A katalizátor alumíniumtrietil, melynek 5%-os hexán-oldatát alkalmazzuk. A másik katalizátor titátetraklorid, melyet ugyancsak 5% hexán-oldat alakjában használunk. A katalizátorokat úgy ada­goljuk, hogy minden bevezetett 1 m3 etilénre 180 g 5%-os alumíniumtrietil oldatot és 280 g 5% titántetraklorid oldatot vezetünk be. Az 1. ábra szerinti berendezésnél e katalizátorokat ösz­szekeverve a —4— tartályból adagoljuk, a 2. ábra szerinti megoldásnál pedig az egyik katalizátort a —16—os, a másik katalizátort a —17—es tartály­ból adagoljuk, melyet közvetlenül a —15— por­lasztófejben keverünk össze. A megadott feltételek mellett a polimerizálás néhány másodperc alatt végbemegy és a poralak­ban kivált polietilén az —1— reakciótartály alsó részében gyűlik össze, ahonnan a —10— és —11—, illetve —19— és —20— kiürítőszerkezettel távo­lítjuk el. Az így kapott polietilént vízmentes alko­hollal mossuk, majd szárítjuk. A fenti példában megadott feltételek mellett kb. 100 000 molekula­súlyú poralakú polietilént kapunk. A példában megadott etilén helyett alkalmaz­hatunk vinilkloridot, propilént, butilént, viniliden­kloridot, melyeket hasonló, vagy egyéb, alkalma­san megválasztott katalizátorok segélyével poli­merizálhatunk. A fenti anyagokkal kopolimereket is előállíthatunk. A kopolimerek előállítása céljából pl. etilén, propilén és butilén gázkeveréket alkal­mazhatunk, melyeket keverékben, vagy külön­külön vezethetünk be a' reakciótérbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás telítetlen kötést tartalmazó szerves anyagok polimerizálására katalizátorok segélyével, melyre jellemző, hogy a polimerizálandó anyagot gőzfázisban tartalmazó reakciótérbe a katalizátort finom elosztású cseppfolyós alakban visszük be. 2. Az; 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy a polimerizá­láshoz 2—4 szénatomú és telítetlen kötést tartal­mazd monomereket használunk. : 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási alakja, melyre jellemző, hogy a poli­merizáláshoz 2—4 szénatomú és etilénkötést tar­talmazó vegyületeket használunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a polimerizáláshoz etilént használunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy katalizátorként fémalkilt használunk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy fémalkilt, elő­nyösen alumíniumalkilt és a polimerizálás fokát szabályozó katalizátort, előnyösen titántetraklori­dot használunk. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja^ melyre jellemző, hogy a katalizátort oldószerben oldva alkalmazzuk. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakciót 100 at.-nál kisebb, előnyösen 10 at-mál is kisebb nyomású térben foganatosítjuk. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakciótérben a gázalakú polimerizálandó anya­got folytonosan hozzuk össze a cseppfolyós kata­lizátorral és a reakciótérből a polimerizátumot cél­szerűen szintén folytonosan eltávolítjuk. 10. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a katalizátor komponenseket több külön porlasztó­fejen visszük be és arányuk a beállítással változ­tatható. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági én Jogi Könyvkiadó igazgatója. 241». Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajűa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom