145340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az öntödei formázóhomokhoz a kötőanyagnak a bekeverésére

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.340. SZÁM 31. c. 6. OSZTÁLY — HO—467. ALAPSZÁM Eljárás az öntödei formázóhomokhoz a kötőanyagnak a bekeverésére Homokelőkészítő Vállalat, Budapest Feltalálók: Szekeres János, Hevenesi György és Pokorádi Lajos A bejelentés napja: 1956. október 17. Mint ismeretes, a forma és megkötőanyagok (akár szervetlen, akár szerves) mennyiségének növelésével a formák és magok szilárdságát arányosan lehet fokozni. A kötőanyagok mennyiségének növelése azonban egy határon, túl — az önköltség növekedésétől eltekintve — számos műszaki hátránnyal jár. Pl. bentonit növelése csökkenti a gázáteresztést, csökkenti a zománcosodási pontot és növeli a visszamaradó szilárdságot, a portartalmat stb.; szerves kötőanyagoknál nagyon megnő a gázmennyiség, ill. gáznyomás, amely öntvénylyukacsossághoz vezethet stb. Fenti hátrányok kiküszöbölése céljából előnyös olyan eljárás alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy azonos szilárdság eléréséhez kevesebb kötőanyag is elegendő legyen. Azt találtuk, hogy amennyiben a homokszemeket a kötőanyagok adagolása előtt egészen vékony, szerves anyagból álló filmmel vonjuk be, akkor az utána alkalmazott szervetlen vagy szerves kötőanyag kötőképessége némely esetben 50%-kal is megnő. Ez annyit jelent, hogy azonos szilárdság elérésére lényegesen kevesebb szerves vagy szervetlen kötőanyagot kell használni, aminek nemcsak gazdaságossági, hanem az előbbiek szerint számos műszaki előnye is van. így pl., ha egy 70-es finomsági számú homokot 0,2% ásványolaj származékkal (pl. nehéz benzin,, fűtőolaj, gázolaj stb.) vagy egyéb szerves anyaggal vagy ezek oldatával (bitumen, pektin, melasz stb.) bevonjuk (pl. koller-keverőben) és utána pl. 5% bentonittal és 3% vízzel a szokott módon homokformázó keveréket készítünk, akkor e formázókeverék 530 kg/cm2

nyers nyomószilárdságot ad, szemben a bevonatnélküli, azonos összetételű keverék 350 kg/cm2

nyers nyomószilárdságával. Ennek következtében a bentonit mennyiséget ugyanazon 350 kg/om2

nyers nyomószilárdság elérésére arányosan csökkenteni lehet. E bevonatok szilárdságcsökkentő hatásuk mellett gázképző anyag szerepét is betöltik, amit egyébként kőszénliszt formájában szoktak a homokhoz adagolni. A kőszénliszt hátránya azonban, hogy hamuja, hátrányosan befolyásolja a homok tűzállóságát és portartalmát is növeli. Ha tehát olyan, az előbbiekben említett gázképző anyagokat használunk, amelyek maradék nélkül elgazosodnak, a kőszénliszt e hátrányai is kiküszöbölhetők. Eljárásunkkal tehát nemcsak kötőanyagot, hanem bizonyos kőszénliszt mennyiséget is meg lehet takarítani, és ugyanakkor a homokkeverék minőségi tulajdonságai is javulnak. Előnye még az eljárásnak az is, hogy frissítésnél a jelenleg használt mennyiségnél kevesebb friss homokot lehet adagolni; a friss-homok adagolása ugyanis többek között azért szükséges, hogy a kőszénlisztből is visszamaradó részek minőségrontó hatását csökkenteni lehessen. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás öntödei formázóhomokhoz a kötőanyagnak a bekeverésére, azzal jellemezve, hogy az öntödei formázóhomok szemcséit a szokásos kötőanyagok hozzáadása előtt szerves anyagokból álló filmmel vonjuk be oly módon, hogy a formázóhomokhoz szerves anyagot hozzáadjuk, majd keverőben összekeverjük. 2. Az; 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a homokszemcséknek szerves anyaggal való bevonására ásványolajat, vagy ásványolaj származékok, vagy ezek tetszőleges keverékét (nehéz benzin, fűtőolaj, gáz^olaj, bitumen, pektin, '.melasz stb.) használjuk 0,1— 5,0% mennyiségben, célszerűen 0,2—1,0% menynyiségben. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a homokszemcséknek filmmel való bevonására bevonóanyagök megfelelő oldószerben való oldatát használjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2417. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda Lászlő