145331. lajstromszámú szabadalom • Bordás kohófal hűtőlap
O Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.331. SZÁM 18. a. 3—10. OSZTÁLY — FO—261. ALAPSZÁM Bordás kohófal hűtőlap A Magyar Állam, mint a feltaláló, dr. Fonó Albert budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1956. március 5. Kohófalazat hűtésre szolgáló hűtőlapok a kohófal kopása után átégnek és rövidebbel pótlandók. Olyan rövid hűtőlapok, amelyek falkopás után sem érnek be az olvasztótérbe, megfelelő, az olvasztótér felé kinyúló bordákkal meghosszabbítva képesek a falazatot hűteni a belülről hűtött • hűtőlap átégésének veszélye nélkül. Bordás hűtőlapok ismeretesek. Ha bordákkal az olvasztótér felé meghosszabbított rövid hűtőlapot alkalmazunk; akkor a bordáknak az olvasztótér felé eső vége és a hűtött lap között a, borda anyagának nagyobb hővezetőképessége következtében nagyobb hőmennyiség fog áramlani, mintha a borda helyén tűzálló fal volna, de a borda és az azzal érintkező falazat között nem lesz hőfokkülönbség, tehát a borda hőt a vele érintkező szomszédos falból nem fog elvonni. Ha ilyen borda vége falkopás után már beleér az olvasztótérbe, akkor az olvasztótérből fog hőt kiszállítani, de anélkül, hogy a falazatot hűtené. Jelen találmány tárgya olyan szerkezet, amelynél a belülről hűtött hűtőlaphoz csatlakozó borda a vele érintkező falból hőt visz ki még akkor- is, amikor a borda vége már beleér az olvasztótérbe. A szerkezetet jellemzi a bordának az olvasztótérhez legközelebb eső vége és a belülről hűtött lap közötti folyamatosan növekvő hővezető képessége és az ennek megfelelően fokozatosan csökkenő hőfokesés. Miután a bordáival érintkező falban az azonos hosszra eső hőfokesés azonos, tehát a fal és a borda között ez esetben hőfokkülönbség áll elő, ami biztosítja a hőnek a falazatból a bordákba való bevezetését és ezzel a fal hűtését még akkor is, ha a borda vége már az olvasztótérrel érintkezik. A borda hővezetőképességének a növekedését a belülről hűtött lap felé biztosíthatjuk keresztmetszete fokozatos növelésével. A találmány egy példaképpeni kiviteli alakját a csatolt két ábra egymásra merőleges nézetben tünteti fel. Az 1. ábrán a szélesebb oldaláról, a 2. ábrán pedig a keskenyebb oldaláról látjuk a hűtőlapot. Az 1 hűtőlapba és abból el a 2 csöveken át vezetjük a hűtőközeget, pl. a hűtővizet. A -rövid 1 hűtőlapot a kohó olvasztótere felé a 3 és 4 egymásra merőleges bordákkal hosszabbítottuk meg. Ezek a bordák külső végük felé folyton keskenyednek, olyannyira, hogy éllben végződnek. Az ismertetett megoldás a méretek helyes megválasztása esetén biztosítja, hogy a hőfokesés a bordákban az olvasztótérihez közelebb eső végüktől a hűtőlap felé csökken, tehát az olvasztótér felé eső végükön nagyobb, mint a hűtendő falban és ezzel a megoldás egyben biztosítja a hőátvételhez szükséges hőf okkülönbséget. A kohófal és a bordák, valamint a hűtőlap között ez abban az esetben is biztosítható, ha a bordák vége onár beleér az olvasztótérbe. Szabadalmi igénypont: Bordás kohófal hűtőlap, a hűtőközeget felvevő olyan rövid hűtőlappal, amely a kohófal kopása után sem érintkezik az olvasztótérrel és az olvasztótér felé kinyúló olyan bordával vagy bordákkal, amely vagy amelyek a hőt a hűtőlaphoz vezetik, jellemezve a borda vagy bordák olyan alakításával, hogy azok keresztmetszete a hűtőlap felé haladva nő. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2417. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László
