145328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos kisütőcsövek előállítására

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.328. SZÁM ' 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE—402. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés villamos kisütőcsövek előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Porubszky Jenő technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. augusztus 8. A találmány tárgya eljárás és berendezés legalább egyik végén nyitott üres üvegtest nyitott végének üvegtárcsával, különösen villamos kisütőcsövek burájának a csatlakozóicsapokat hordozó tárcsával való összeforrasztásához. Villamos kisütőcsövek üvegburája és a csapokat hordozó üvegtárcsa összeforrasztására általánosan ismeretes eljárás lényegileg a következő volt: A burát a helyére illesztett és a cső belső szerelvényeivel már előzőleg összeszerelt tárcsával együtt forgó üreges ibeforrasztófejbe helyezték, szívócsővel ellátott végével lefelé oly módon, hogy a tárcsában levő csapok felfelé szabadon álltak. Ezután az előmelegítést a forrasztási hely környezetében az üvegtestre közvetlenül ható gázlángzók segítségével végezték. Kellő mértékű előmelegítés után nagy hőmennyiséget szolgáltató gázlángzók segítségével a forrasztás helyét az üveg lágyulásáig melegítették, a burának a tárcsával összeforrasztandó peremrészét görgő segítségével a tárcsára ráidomították és a két üvegtestet összeolvasztották. Ezen ismert eljárásnak többféle hátránya mutatkozott. Az eljárással előállított elektroncsövek mechanikai igénybevételekkel szemben nem voltak eléggé ellenállók. Ilyen .mechanikai igénybevételeket okozhatnak rázások, ütések, nem kellő pontossággal készült foglalatok stb. A mechanikai igénybevételekkel szembeni nem kielégítő ellenállóképesség több okból iis adódott. A tárcsába beforrasztott csapók, ímelyek belső végeiken a szerelvényeket hordozzák, a legtöbb esetben nincsenek a tárcsához képesti helyzetüknek (a tárcsa síkjára merőleges helyzetnek) megfelelő feiszültségtelen állapotban és így a tárcsára különböző irányú feszítést gyakorolnak. A foeforrasztási eljárás során a tárcsát is előmelegítik, iminek következtében a tárcsa üveganyaga bizonyos mértékig képlékeny lesz. Ez a képlékenység már elég ahhoz, hogy az eljárás során felfelé szabadon,álló csapok — engedve a szerelvény által rájuk kifejtett feszítőhatásnak — eltolódjanak vagy elforduljanak. Azt, hogy a tárcsa hőmérséklete az előmelegítés során ne érje el azt a hőfokot, melyhez ilyen mértékű képlékenység tartozik, az eljárás szerinti előmelegítéssel igen nehéz biztosítani. Az üvegrészeket közvetlenül érő gázlángokat légjárás vagy hasonló, könnyen kitéríti a beállított irányból és ezen kívül a közvetlen gázláng helyileg koncentrált hőátadást jelent. Az a hőmérséklet, melyen a tárcsába beforrasztott csapok ezen nem kívánatos „vándorlása" bekövetkezik, közel van az üveg transzformációs tartományának felső határához. Az előírásostól eltérő helyzetű csapok, melyeknek vagy egymástól való távolsága vagy párhuzamossága nem megfelelően pontos, a kész elektroncső burájának vagy tárcsájának töréséhez vagy repedéséhez vezethetnek akkor, amikor az elektroncsövet foglalatba helyezik. A foglalatnak az elektroncső csapjait befogadó érintkezői ugyanis káros . hatású oldalirányú erőket fejthetnek ki a cső üvegburájára, ha a csapok egymástól való távolsága vagy párhuzamossága nem kielégítő pontosságú. Az ismert eljárással készül t-elektroneső mechanikailag túl kis ellenállóképességét fokozza az a körülmény is, hogy a tárcsát a burához viszonyítva előre beállított koaxiális helyzetéből a görgő, mellyel e két alkatrészt a beforrasztási művelet során a forgástengelyre merőleges irányú erővel egymásra idomították, gyakran kimozdította. Ennek oka abban van, hogy az üvegtárcsának a beforrasztófejhez viszonyított helyzete a forrasztási helyet környező üvegrészék képlékeny állapotában nem volt biztosítva, tekintve, hogy az üvegbura tárcsával ellátott vége nincsen megfogva és szélének meglágyulása után a tárcsa támasztékául már nem szolgálhat. A csapok helyzeténeik megváltozását még egy további körülmény is elősegítette, mégpedig az, hogy a tárcsa a forgástengely irányában vagy a cső felé, vagy ellenkező értelemben, -gyakran kihasasodott. Előbbi esetben a kész /csövön a csapok szabad végei közelebb, a •(másik esetben távolabb voltak egymástól, mint a tárcsában befogott részeik. Ennek az alakváltozásnak az oka az, hogy a tárcsa gyakran elérte a lágyulási tartomány