145323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés darabos mezőgazdasági termékek szárítására

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.323. SZÁM 82-T a. OSZTÁLY — EE-481. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés darabos mezőgazdasági termékek szárítására Aradi Emil gépészmérnök és dr. Erdei János egyetemi tanár, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. szeptember 2. A jelen találmány szerinti berendezés folyamatos üzemű szárító, amely darabos mezőgazdasági termékek szárítására alkalmas. Fő használati területe ez idő szerint a csöveskükorica és a komló szárítása. A csöveskukorica szárításának szükségessége a hibrid-kukorica vetőmag előállításánál merül fel, valamint a keményítőgyárakban és kisebb mértékben takarmányozási célok esetében is, ha az anyag nedvességtartalma nagyobb, mint amely mellett le lehetne. morzsolni. A csöveskukorica szárítására ez idő szerint rendeltetésszerűen használatban levő, illetve ismert szárítóberendezésék szakaszos üzeműek, amiből több hátrány is származik — szemben a jelen találmány szerinti folyamatos üzemű berendezéssel. Szakaszos üzemű szárításnál ugyanis az anyag a szárítás után nem egyenletes szárazságú, valamint a szakaszos szárítás elvben is több hőenergiát igényel, mint a folyamatos üzemű. Előnye még az eljárásunknak, hogy a csöveskukorica kezdetben ellenáramú szárjtásnak, majd azután egyenáramú szárításnak van alávetve. Vagyis az anyag nem melegszik fel túlságosan, mint tisztán ellenáramú szárítással, és a nyers anyag sem érintkezik már a szárítás kezdetén a legmelegebb szárítóközeggel, mint tisztán egyenáramú szárításnál. A komló szárítása a mai gyakorlat szerint nem végezhető el egy menetben, ugyanis a pikkelyleveleket tartó orsó csak oly hosszú idő után szárad meg, mire a pikkelylevelek túlszáradnak és törékennyé válnak. Ezért az így túlszárított komlót zsákolás előtt fapadozatú tárolókban kiteregetik, ahol néhány nap alatt a környező levegő nedvességtartalmából a pikkelylevelek visszavonnak annyit, hogy törékenységüket elveszítve zsákolni lehet. Az általunk leírt eljárással a komló egy menetben szárítható, amely eredmény ez ellenáramú és egyenáramú szárítási funkció kombinációjával érhető el. Az eljárásunkkal szárított komló a szárítás után azonnal zsákolható. A berendezés működését az ábra szemlélteti. A függőleges elrendezésű (5) akna belül szerkezeti elemtől mentes, szárítás közben egész térfogatát a szárítandó anyag tölti ki. A megfelelő hőmérsékletű (150 C°-ig) szárítóközeget az (1) léghevítő állítja elő, és kisnyomású (100 mm vo-ig) változtatható fordulatszámú (2) ventillátor továbbítja. A szárítóközeg, — ami lehet égéstermék, vagy melegített levegő — (3) csővezetéken folytatja útját a gyűrűalakú (4) légbefúvóba, ahonnan az (5) szárítóaknába jutva egyrésze felfelé, egyrésze pedig lefelé irányul, majd mindkét irányban áthaladva a szárítandó anyagrétegen a szabadiba távozik. Az akna alatt elhelyezett (8) kihúzószalag folytonos lassú (0,1—2,0 m/ó) mozgást végez és így az aknát állandóan üríti. Az (5) akna tetején beadagolt anyag saját súlyánál fogva halad át az aknán és az akna aljára érve a kihúzószalag már, mint szárított terméket hordja ki. A (6) kihúzószalag sebessége és így a szárítási idő is változtatható a szalaghoz kapcsolt (7) variátor segítségével. Az akna tetején beadagolt nedves anyag mindaddig, amíg haladása következtében a gyűrűs (4) légbefúvót el nem éri, ellenáramú szárításnak van kitéve, miután pedig a süllyedő anyagrész a gyűrűs (4) légbefúvó vonalát elhagyja, egyenáramú szárítás történik. A légbefúvó fölött levő aknaHrész lehet kisebb keresztmetszetű is, mint az alatta levő. A két rész hossza úgy méretezendő, hogy a felsőrész légellenállása kb. 10%-kal legyen nagyobb, mint az alsóé. A megfelelő szárítási eredmény elérése végett az ellenáramú szakaszban az anyag addig tartózkodik, amíg nedvességváltozása állandó sebességű. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás darabos mezőgazdasági termékek folyamatos szárítására, azzal jellemezve, hogy a terméket a szárítás első szakaszában a termék haladásával ellentétes irányban, a szárítás második szakaszában pedig ezzel egyenirányban áramló szárítóközeggel szárítjuk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, amely berendezés jellemzője a levegőt az (1) léghevítőbe juttató (2) ventillátor, a szárítóközeget az (5) szárítóaknába juttató (3) csővezeték és gyűrű (4) légbefúvó, valamint a szárított anyag kihordására alkalmas (7) variátorral ellátott (6) kihúzószalag. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2416. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László