145318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D2 és D3 vitamin észterek elszappanosítására és kristályos D3 vitamin előállítására
0 Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.318. SZÁM L2_p_llrrl7. OSZTÁLY — CI-255. ALAPSZÁM i2_ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás D2 és D3 vitamin észterek elszappanosítására és kristályos D3 vitamin előállítására Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Feltaláló: Ecsery Zoltán 70%, Hercsel Imréné 38% i A bejelentés napja: 1957. december 5. Az eddigi eljárások a D2 és D 3 vitamin észtereinek elszappanosítására metil- vagy etilalkoholos nátronlúgot, vagy vizes: metil-, illetve etilalkoholos nátron-, vagy kálilúgot használtak. Ennek hátránya, hogy a D2 vitaminok észterei a fent említett oldószerekben igen rosszul oldódnak. Ez a körülmény vagy hosszú elszappanosítási időt, vagy melegítést tesz szükségessé, mely behatások az érzékeny D-vitaminokat károsítják (oxidáció, izomerizáció stb.), a kapott termék minőségét rontják. (Windaus: Z. für Phys. Chem. 241. 106; W. Huber, G. W. Ewing J. Krieger: Am. Soc. 1945. 615—16.) ' Ismeretes olyan eljárás is, amely szerint az észter benzoics oldatát alkoholos lúggal elegyítjük, így az elszappanosítás homogén rendszerben megy végbe. Hidegen ebben az esetben is igen hosszú reakcióidőre van szükség, mely szintén a termék minőségének és a hozamnak rovására megy. Azt találtuk, hogy a D3 és D2 vitamin észterek elszappansoítása előnyösen valósítható meg aktív felületű anyagon adszorbeált bázikus reagenssel, szerves oldószeres közegben. Az eljárásnál az elszappanosodási reakció az aktív felületen megy végbe,, ami a reakciót igen gyorssá teszi és ezzel a bomlás lehetőségét kiküszöböli. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az elszappanosítás hatásossága az alkalmazott anyag felületaktivitásának a függvénye. Az aktívabb felülettel rendelkező adszorbensből kevesebb elegendő azonos mennyiségű észter elszappanosításához, mint a kevésbé aktívból, azonos alkáli tartalom esetén. Az eljáráshoz használható minden olyan felületaktív anyag, amely bázikus anyagok reverzibilis megkötésére képes. Igen előnyösen alkalmazható pl. a bauxit, alumíniumoxid, aktívszén stb. A felületaktív anyagokon a bázikus anyag adszoarbeáltatása történihet közvetlenül vizes, vagy oldószeres oldatból, utólagos hőkezeléssel, vagy anélkül, vagy előzetes hőkezelést is iktathatunk közbe. Magának a szappanosításnak gyakorlati kivitelezése történhet úgy, hogy az alkalizáJt aktív felületű anyagot kromatografáló csőbe visszük és az így kapott oszlopra öntjük rá a D vitamin észter szerves oldószeres oldatát, majd ugyanazzal kifejlesztjük a kromatogramimot és eluálunk. Az eluálást előnyösen végezhetjük dezaktiváló anyagot (pl. étert, kloroformot stb.) tartalmazó oldószerrel. Az oszlopon végbemegy az elszappanosodas és az eluátum a szabad vitamint tartalmazza. Eljárhatunk úgy is, hogy az alkálival kezelt aktív felületű anyagot szerves oldószerben feliszapoljuk és az észter oldatát hozzáöntve ezzel keverjük. A kapott vitamin oldatot a szilárd anyagtól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk. Mindkét módszerrel nyert folyadékfázis, amely a szabad vitamin oldatát tartalmazza feldolgozható úgy, hogy az oldószert előnyösen alacsony hőfokon bepároljuk és a nyers vitaminokat kristályosítjuk. Ekkor az eddig ismert eljárásokkal nyert terméknél tisztább anyagot nyerünk, jobb kitermeléssel. A D3 vitamin esetében, melyről ismeretes, hogy nehezen kristályosodó anyag — különösen, ha nem egészen tiszta észterből indultunk ki —, a kapott nyers D3 vitamint még célszerű kromatografálásnak alávetni és utána kristályosítani. Példák 1. a) 25 g aktív szénihez 7,5 g káliumihidroxid 5,6 ml vizes oldatát adjuk részletekben és homogenizáljuk. b) 1 g D2 vitamin 3,5 dinitrobenzoát 10 ml benzoics oldatát adjuk hozzá az a) pont szerint készült 15 g alkalikus csontszén 60 ml benzolos szuszpenziójához. 15 perces keverés után lenutsoljuk és a szenet addig mossulk benzollal, míg már a benzol nem old ki több anyagot. Az oldatot
