145314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás insulin tisztítására

145.314 3 az alkoholt lepároljuk. A vizes kivonatot, amely­nek térfogata 1 liter, pH-ja 3—3,5, szobahőmér­sékleten 30 cm magas, 2 om 0-jű, 200 g töltetű Decalso (szintetikus' natriumzeolit) oszlopon en­gedjük át, amelyet előzetesen híg sósavval H+ ciklusban aktiváltunk. Az insulin oldat átfolyási sebessége 5 om3 percenként. Az áthaladás befejez­tével az oszlopot előbb 200 om3 M/500 sósavval, majd 300 om3 deszt. vízzel mossuk. Kimosás után a hormont az oszlopról 200 cm3 85 térfogat % os ammonias etilalkohollal oldjuk le. Az eluáló ol­dat pH-ja 8,5 átfolyási sebessége 1 cm3 percen­ként. Leszorítását az oszlopról 80 térfogat %-os vizes etilalkohollal végezzük. Az eluátumból az alkoholt és az ammóniát vákuumban lepároljuk, végül az insulint vizes oldatából közvetlenül kris­tályosítjuk. 5. Példa 4 kg friss, vegyes eredetű hasnyálmirigyből sa­vanyú alkohollal kapott extrakturniból az alkoholt lepároljuk s a savanyú vizes kivonathoz, melynek térfogata 2 liter, 60 g kaolint adunk. 3 órai keve­rés után az adszorbenst elkülönítjük s előbb híg sósavval, majd deszt. vízzel mossuk. Kimosása után a tiszta insulin leoldását az 1. példában meg­adott körülmények között végezzük 600 om3 ol­dókzer felhasználásával. A szerves oldószer és az ammonia eltávolítása után 100 oms össztérfogat­ban kristályosítunk. 6. Példa Az 5. példában részletesen ismertetett adszorp­ciós művelet befejezése után a megkötött hormon leoldását 4% piridint tartalmazó deszt. víz 600 cma -ével végezzük két részletben, szobahőmérsék­leten, pH 8,0-on. Az adszorbens elkülönítése után az egyesített eluátumhoz cseppenként annyi 1 mólos sósavat adunk, hogy az oldat pH-ja 5,2— 5,4 közé essék. Az ekkor kicsapódó insulint cent­rifugálással kiülepítjük, M/100 sósavban oldjuk és 100 cm3 össztérfogatban kristályosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vizes, vagy vízzel elegyedő oldószer­tartalmú vizes insulin kivonat tisztítására egy­szerű adszorpciós módszerrel, melyre jellemző, hogy a vizes insuliin kivonatból a vércukorszintet csökkentő hormont szilikát típusú adszorbensen gyengén savanyú közegben megkötjük, majd az adszorbensről lúgos kémhatású vizes oldattal elu­áljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy vizes, vagy alkohol- . tartalmú vizes insulin kivonatot használunk, mely­nek alkoholtartalmát az adszorbenssel való keze­lés előtt 30 térfogat %-nál kisebb, előnyösen mintegy 20 térfogat %-ra csökkentjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy az insu­lin kivonatot pH 1,5, előnyösen pH 3,0—3,5 érték mellett hozzuk össze a szilikát típusú adszorbens­sel, majd arról pH 7,5—8,5 értékek közt eluáljuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási miódja, melyre jellemző, hogy a szilikát típusú adszorbensként savval előkezelt szilikátot, előnyösen betonit féleségeket alkalma­zunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jelleimző, hogy a szilikát típusú adszorbensen megkötött insulin eluálása előtt az adszorbensre került szennyezé­seket vízzel, vagy vízzel elegyedő szerves oldó­szerrel leoldjuk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási .módja, melyre jellemző, hogy az insulin eluálását az adszorbensről szerves oldó­szert tartalmazó vizes oldattal végezzük, 5—25 C° hőmérsékleten, célszerűen 10—15 C° között. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az insulin eluálására 20—85 térfogat %-os etilal­koholt használunk. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az insulin eluálására használt, vízzel elegyedő ol­dószert tartalmazó lúgos vizes oldatból, semlege­sítés után a szerves oldószert eltávolítjuk és a visszamaradt vizes oldatból az insulint kristályo­sítjuk. A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2415. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom