145305. lajstromszámú szabadalom • Világos helyiségben (elsötétítés nélkül is) használható vetítőkészülék

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.305. SZÁM 42. h. 23—25. OSZTÁLY - BO—1P1. ALAPSZÁM Világos helyiségben (elsötétítés nélkül is) használható vetítőkészülék Bocz Ernő egyetemi docens, Budapest A bejelentés napja: 1950. július 10. A világos helyiségben — elsötétítés nélkül — használható vetítőkészülékeknek az előállítása, il­letve felhasználásának célja régebbi keletű. Mind­ezek ellenére — a jelen találmányi bejelentés alap­ján elkészített vetítőberendezés előtt — még olyan területen sem terjedt el általános használatuk, mint pl. az oktatás. Az oktatásban megteremti annak a lehetőségét, hogy az előadó és hallgató között az eleven kapcsolat — a szemléltetés nagyöbű arányú kiterjesztésével is zavartalan marad s elő­adás közben világos teremben jegyezhetnek. Elterjedése hiányának az oka sok mindenre visszavezethető, amelyek közül a legjelentősebb az, hogy az eddigi készülékek nem nyújtottak — az igényeket kjelégítő — világos, élvezhető képet másrészt a berendezés serni tette lehetővé az egyszerű kezelést, a könnyű hordozhatóságot, valamint a berendezésnek gyors szét-, illetve ösz­szeszerelését. A találmány szerinti vetítőberendezés is nem a visszaver tfényű, hanem az áteső fényű vetítés elvén működik. A mellékelt rajz a találmány egyik példaképpeni foganatosítási alakját tünteti fel, melyen az 1. ábra a találmány szerinti vetítőberendezést oldalnézetben, a 2. ábra perspektivikusan mutatja. Az 1. ábra szerint a vetítőgéppel (d) keltett kép a képernyőn (a) kirajzolódik. A kép láthatóságát a sötétkámra­előtét (e) és a képernyő előtti fényellenző (f) nö­veli. Az egész szerkezet „c" főtengelyen nyug­szik. A szerkezeti elemek összehangolása viszont a példaképpen foganatosított alakjától különböz­het. A képnek jobb fényhatása, a berendezés kisebb teriméje, a vetítőlámpaház (d) és a fényernyő (a) közti távolság rövidítése, s ezek folytán a köny­nyebb hordozhatóság végett: 1. a vetítő-objektív fényereje minél nagyobb (1 : 1), gyújtótávolsága minél rövidebb legyen. 2. a fényforrás fényerősségét ívlámpán kívül 500—1000 Wattos vetítő izzóval is létesíthetjük. A mellékelt 3. és 4. ábrák a találmánynak egy másik példaképpeni foganatosítási alakját tünte­tik fel. Á 4. ábra a találmány szerinti vetítőberendezést oldalnézetben, a 3. ábra részben összecsukott állapotban. A 3. és 4. ábrán látható állvány, vagy a részletezett (a, b, c, d, e, f) elemek kapcsolása rögzítése sokféle­képpen módosulhat; legfőbb cél ezeknek olyan kapcsolása, amely lehetővé teszi a legpraktikusabb összecsukhatóságot „koffer"-szerű hordozhatósá­got és a gyors használatbavételt. A nem hordozható formában készített vetítőbe­rendezésnél az 1. és 2. példaképpeni ábra szerinti elvek felhasználásával a vetített képek élessége, élvezhetősége tovább javítható. A tantermekben állandóan beépített vetítőbe­rendezéseket is az ablakfelöli oldalon sarokban helyezzük el; nemcsak a nagyobb árnyékolás, de a vetítőből az ernyőn áteső fénypászta jobb tan­termi elosztása végett is. Szabadalmi igénypontok: 1. Világos helyiségben elsötétítés nélkül is hasz­nálható vetítőkészülék, amelyet a transzparens vetítőernyőt a vetítőgép felőli oldalán elsötétítő — egyrészt az ernyő, másrészt az ernyő és a ve­títőgép előtt rögzített keret között kifeszíthető — fényellenző (sötétkamra előtét), továbbá a vetítő ernyő széleihez csatlakozó, az ernyő elülső oldalát árnyékoló egy-egy árnyékvető lemez jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti vetítőkészülék kivi­teli alakja, azzal jellemezve, ihogy a fény ellenző gyűrhető, át nem látszó sötétszínű anyagból van, s így a készülék összecsukható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vetítőkészü­lék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetítő­ernyőhöz olyan szélességű dobozalakú keret csat­lakozik, amelybe összecsukott állapotban a fény­ellenző elfér és amelynek alsó széléhez egyrészt a vetítőgép alaplemezéül, másrészt a doboz fede­léül szolgáló lemez csuklósan kapcsolódik. 2 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2414. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom