145303. lajstromszámú szabadalom • Nedvességmérésnél alkalmazott hőmérsékletfüggetlenítő elrendezés
•) 145.303 r,eműködését tegye feleslegessé, A javasolt elrendezés ezt lehetővé teszi. A találmány néhány lehető kiviteli alakját a mellékelt (részlet) rajzok ábrázolják. Az 1. ábra ellenállásváltozás elvén működő, elektroncső nélküli mérőelrendezést tüntet fel: Ha Rx mérendő ellenállás értéke a hőmérséklet hatására megváltozik, akkor a M műszert és R karakterisztikajavító ellenállást shuntölő Th hőmérsékletfüggő kapcsolási elem ellenállásértéke is megváltozik és ezzel a M műszer shuntölése is erőaebben vagy gyengébben érvényesül. Pl. ha Rx megnő, a műszeren és R-en átfolyó áram csökken ugyanakkor azonban Th ellenállása is megnő, amiáltal az áram ismét növekszik és így az eredeti, közel hőmérsékletfüggetlen áram áll helyre, vagyis a nedvességtartalomra kalibrált műszer megközelítően ismét csupán a nedvességtartalom-kalibrációnak megfelelő osztásjelre mutat. Ezt a kivitelt akkor célszerű használni, ha a mérendő ellenállás (Rx ) elég kicsiny ahhoz, hogy az átfolyó áram M műszert kitérítse. A 2. ábra ellenállásváltozás elvén működő, csővoltmérőt alkalmazó mérési elrendezést tüntet fel: Az Rx -en, R-en és Th-n jelentkező feszültségesés e tagok osztásarányához képest az elektroncső rácsán érvényesül. Ha Rx hőmérsékletfüggőén változik, az ugyancsak hőmérsékletfüggő Th megváltozott ellenállásának megfelelően az Rx mérendő, az R karakterisztikajavító és Th hőmérsékletfüggő ellenállásból álló feszültségosztólánc osztásarányát módosítja, az elektroncső vezérlőrácsára így már a helyesbített feszültség ju:. E módosító hatás következtében a cső áramkörében szereplő kapcsolási elemek által meghatározott előfeszültség befolyásolásával és ezzel a csövön átfolyó anódáram megváltozásával az M műszer két sarkán érvényesülő feszültségkülönbség is módosítottan jelentkezik és így az M műszeren már a helyesbített nedvességtartalomérték olvasható le. Ez a kivitel akkor alkalmazható célszerűen, ha a viszonylag nagy mérendő Rx ellenállás elektroncsőnek, mint impedanciatranszformátornák közbeiktatását teszi szükségessé. A 3. ábra szerinti elrendezésben a hőmérsékletfüggő kapcsolási elem bármilyen elektromos elvű kapcsolási rendszerhez a műszer indikáló áramkörében csatlakozik. Az M műszert kitérítő áram nagysága az áramkörhöz tartozó kapcsolóelemeken keresztül olyan villamos mennyiség (kapacitás, impedencia, stb.) változását követi, mely valamely anyag nedvességtartalom állapotára utal. Az említett villamosmennyiség azonban nemcsak nedvességtartalom különbségre változtatja értékét, hanem hőmérsékletváltozásra is. Ennélfogva M műszer a nedvességtartalom pontos megítélése szempontjából téves adatot szolgáltat. Az M műszeren keresztülfolyó áramot tehát Th hőmérsékletfüggő ellenállás változó shunt-hatásával befolyásoljuk, mely R karakterisztikajavító és Re áramkorlátozó előtétellenálláson keresztül érvényesül. Például ha a hőmérsékletváltozás folytán a műszeren téves módon áramnövekedés áll elő, a Th ellenállás ugyanazon hőmérsékletváltozásra ellenállását csökkenti, a rajta és R-en folyó áram megnő, M-en és Rc -n viszont az áram csökken és így a nedvességtartalom értékének leolvasása a műszeren helyesbítetten történik. Ezt a kivitelt akkor célszerű alkalmazni, ha a mérendő anyagnak nem ellenállását, hanem valamely írás elektromos tulajdonságát, illetőleg annak változását mérjük (pl. dielektromos állandó változása), amikor a Th kapcsolási elem a mérőkörben nem vi 1-na alkalmazható, mert ott a mérést zavarná. A 4. ábra szerinti elrendezés — csővoltmérő indikálás bármilyen elektromos elvű kapcsoláshoz — működését a II. cső rácskörében elhelyezett Th hőmérsékletfüggő elem értékváltozása módosítja. Amennyiben az I cső vezérlőrácsán olyan faszültségkülönbség érvényesül, mely a nedvesség rar talom állapotra jellemző villamos mennyiségnek -a hőmérsékletváltozás következtében történő módosulása folytán állott elő, tehát például emelkedő hőmérséklet következtében a vezérlőrácson jelentkező vezérlő feszültség nem kívánatos módon csökken, a Th ellenálláson is csökken a rajta eső feszültség annak következtében, hogy ellenállása ugyanazon hőmérsékletváltozás hatására csökkent. Ez a feszültségcsökkenés az R karakterisztika javító ellenállás méretezésétől függő mértékben a II cső rácsfeszültség állapotát határozza meg, mégpedig ugyanolyan értelemben, ahogyan az I cső rácsán változott a vezérlőfeszültség. A vezérlőfeszültség módosítása a cső anódáramát is módosítva, végeredményben a két katód közé kapcsolt M műszeren leolvasható nedvességtartalomérték helyesbítésében fog megnyilvánulni, minthogy az M műszer árama a katódellenállásokon megjelenő feszültségkülönbségtől függ. Ennek a kivitelnek az alkalmazása akkor célszerű, ha a Th kapcsolási elem nem helyezhető el az I. cső rácskörében, mert pl. az ott elhelyezett kapcsolási elemeket változtatni kell •méréshatás-változtatás miatt, vagy pedig Th szükséges ellenállásértéke gyakorlatilag nehezen kivitelezhető értéket kívánna. Szabadalmi igénypont: Áramköri elrendezés anyagok nedvességtartalmának hőkorrekciós méréséhez, jellemezve azzal, hogy mérő vagy indikáló körébe a mérendő anyag a vizsgálandó anyag hőokozta ellenállás-változásának a mérőműszerrel gyakorolt hatását kiegyenlítő és a mérendő anyagtól eltérő anyagú ellenállás van bekapcsolva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2414. Terv Nyomda, 19S9. — Felelős vezető: Gajda László
