145298. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható fénycsőarmatúra

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.298. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — ZI—82. ALAPSZÁM Szabályozható fénycsőarmatúra A Magyar Állam, mint a feltaláló, Zipernovszky Ferenc gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. július 13. Jelenleg nincs olyan megfelelő armatúra, amely a fénycsöveknek világításra való felhasználását minden igénynek megfelelően lehetővé tenné. A fénycsöveket ugyanis merev kivitelű vályú alakú armatúrákba szerelik, amelyek fénycső felé fordított felületükön dukkózva vannak. Az ilyen szerelvény azért nem megfelelő, mert a belőle kiinduló sugárkéve rögzített, a megvilágítandó területhez nem alkalmazható. A megvilágítandó terület pl. ipari üzemben vízszintes kiterjedésű munkahely, egyéb alkalmazásoknál pedig, pl. kirakat megvilágításánál, ferde helyzetű is lehet. További hátránya az említett armatúrának, hogy a dukkózott felület a fényt szórtan veri vissza és fényvisszaverő tulajdonsága idővel nagymértékben romlik. Az ismert fénycsőarmatúrák hibáitól mentes a találmány szerinti armatúra, amely az ismertektől abban különbözik, hogy a vályúnak a fénykévét határoló oldalai tükröző felületűek és az általuk bezárt szög változtathatósága céljából csuklós pántok segítségével az armatúrának a fénycsövet tartó részéhez képest elforgathatok. A iükröző felületek sík felületek, vagy görbült felületek — pl. kör, vagy más vezérgörbe szerint alakított hengerfelületeik — lehetnek. A találmány néhány kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel. Az 1. ábra szerint az (1) fénycső a (2) tartólemezre van szerelve, amely megfelelő (3) függesztőkészülékkel felfüggeszthető. A (4) tükröző felületű oldallapok (5) csuklóspántok útján vannak a tartólemezhez erősítve. Az oldallapok megfelelő beállítása által a fény a megvilágítandó területre irányítható, aminek megtörténte után a csuklókon átmenő csavarok, vagy egyéb szerkezet révén az oldallapok helyzetükben rögzíthetők. Két fénycső elhelyezése már általában széles armatúra alkalmazását kívánja. Ilyenkor a kápráztató hatás megakadályozása céljából még középen is alkalmazunk egy további (6) fényterelő lapot, amely mindkét oldalán tükröző felületű. Ez a kiviteli alak a 2. ábrán van féltüntetve. Aszimmetrikus megvilágítás szüksége esetén az armatúrát aszimmetrikusan alakíthatjuk ki, amit a 3. ábra tüntet fel. Ezt pl. kirakat világításánál alkalmazzuk. A fénynek megfelelő terelése végett egyrészt a tükröző felületeknek különböző méretet adhatunk az armatúra két oldalán, másrészt ezeket különböző szög alatt állíthatjuk be; emellett magát az egész armatúrát is csuklós felfüggesztő szerkezet révén kellő szögbe állíthatjuk be. Ezzel elérhetjük, hogy a fény a térnek egyik oldalára esik, a másik oldal felé pedig, amely oldalról pl. kirakatvilágítás esetén a szemlélők a kirakatot nézik, fény nem esik. A fény jobb kihasználása végett az armatúrának a fénycső feletti tartólemezén fénykibocsátó nyílásokat képezhetünk ki, amelyeken át a menynyezetet megvilágító fény révén az armatúra közvetett világítást is ad. A fentieken kívül az armatúrában a hossztengelyre merőleges káprázásHmentesítő fényterelő lemezrendszert is építhetünk be. Szabadalmi igénypontok: 1. Vályú alakú fénycsőarmatúra, azzal jellemezve, hogy a kibocsátott fénykévét határoló oldallapjai tükröző felületűek, mimellett egyik, vagy mindkét oldallapja az alaplemezzel szomszédos oldaléle mentén csuklóspánt révén elforgatható és rögzíthető. 2. Az 1. igénypont szerinti armatúra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy helyzetében rögzíthető csuklós felfüggesztő készüléke van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti armatúra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyik, vagy mindkét oldallapja sík lemez, vagy görbe vonalú vezérgörbe szerint alakított hengerfelület. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti armatúra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyik, vagy mindkét oldallapja tükörfényesre csiszolt alumíniumlemezből van. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti